Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Megválaszolta egy szuperszámítógép, hogy mikor halhat ki az emberiség

Egy brit tanulmány szerint a távolabbi jövőben annyira megtelik szén-dioxiddal a légkör és olyan elviselhetetlenül magas lesz a páratartalom, valamint az átlaghőmérséklet, hogy nem lesz alkalmas emberi életre a Föld éghajlata.

A Bristoli Egyetem tudósai egy szuperszámítógépes szimuláció segítségével végzett kutatás eredményeit kiértékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ha nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, akkor legkésőbb 250 millió év múlva kihal az emberiség – írja a hvg.hu a nature.com oldalon megjelent tanulmány alapján.

A kutatók a Föld aktuális éghajlati és óceáni kémiáját, valamint a tektonikus lemezek és az ökoszisztéma jelenlegi állapotát vizsgálták. Többek közt megállapították, hogy ha folytatódnak a kedvezőtlen és környezetkárosító folyamatok, akkor idővel elolvadnak a sarki jégsapkák, továbbá a tengerszint megemelkedése miatt lakhatatlanná válik a partszakaszok jelentős része. A tanulmány kitér arra is, hogy a bolygó légköre várhatóan annyira megtelik majd szén-dioxiddal és olyan elviselhetetlenül magas lesz a páratartalom és az átlaghőmérséklet (40–50 Celsius-fok), hogy nem lesz alkalmas emberi életre a Föld éghajlata.

A tudósok azt valószínűsítik, hogy a globális felmelegedés eredményeként a távolabbi jövőben

eltűnnek a fogyasztható vízkészletek a bolygóról és semmilyen növényt nem lehet majd termeszteni.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás visszaszorítása érdekében ki kellene fehéríteni a felhőket, sőt a Földhöz telepített hőpajzs ötlete is felmerült már, utóbbi eljárás azonban rendkívül költséges és egyelőre technológiailag is kivitelezhetetlennek tűnik. A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói korábban közölték: a Földtől nagyjából másfél millió kilométerre, a Nap és a Föld közé, az L1 pontba kellene telepíteni egy Brazília méretű hőpajzsot, amely

képes lenne visszaverni a napsugarak egy részét, így kevésbé melegedne fel a bolygó.

A szakemberek szerint a hőpajzsot az űrben is össze lehetne szerelni, ami csökkentené az indítási költséget. A mérnökök hozzátették. a módszerük visszafordítható, vagyis szükség esetén gyorsan le lehet ereszteni a buborékot, így nem jelentene olyan állandó megoldást, mint a légkörbe kifújt aeroszol.

Korábban számos tudós megerősítette, hogy nagyjából ötmilliárd év múlva fogyhat el a Nap fűtőanyagául szolgáló hidrogén, miután a csillag vörös óriássá duzzad, ami így elnyelheti a Földet, majd a külső rétegeit ledobva fehér törpévé zsugorodik. A folyamat végén valószínűleg planetáris köd képződik majd. A Hubble űrteleszkóp nemrég megmutatta, hogyan fog kinézni a Nap halála. A Bristoli Egyetem kutatói azonban legújabb szimulációs kutatásuk eredményeit alapul véve arra számítanak, hogy ha az emberiség és a tudomány nem lép a tettek mezejére a globális felmelegedés megfékezése érdekében, akkor jóval korábban eltűnhet az emberiség a Földről.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×