eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Pixabay

Életveszély: több százezer magyar lehet, aki nem is tud róla, hogy cukorbeteg

Sok magyar ember a diagnózishoz sem jut el, pedig a cukorbetegség kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhat – mondta az InfoRádióban a SOTE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának professzora. Kempler Péter szerint a szűrések végzése rendkívül fontos, a legújabb, korszerű terápiák mindenki számára elérhetők.

A cukorbetegség (diabétesz) világnapját minden évben november 14-én tartják. A világnap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a cukorbetegségre, amely milliókat érint az egész világon. A világnapot 1991-ben rendezte meg először a Nemzetközi Diabétesz Szövetség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével. 2006 óta az ENSZ is támogatja és azóta világszerte megrendezik az eseményt. Azért november 14-én, mert 1891-ben ez a napon született Sir Frederick Grant Banting kanadai orvos, kutató, aki 1922-ben Charles Besttel felfedezte az inzulint.

A cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezet részlegesen vagy teljesen képtelen az inzulin nevű hormon megfelelő mennyiségű elválasztására. Az inzulin a vércukorszint csökkentéséért felelős hormon. Kétféle típusú cukorbetegség létezik. Az 1-es típusban a hasnyálmirigy egyáltalán nem termel inzulint, ezért azt mesterségesen előállított inzulinnal pótolják, melyet adagolópumpával vagy injekcióval juttatnak a szervezetbe. A 2-es típusú cukorbetegséget általában diéta és tabletta formájú gyógyszerek kombinációjával kezelik.

Kempler Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy akár több százezer látens cukorbeteg is lehet Magyarországon, ezért rendkívül fontos a megelőző szűrések végzése. A professzor kiemelte: a korszerű diagnosztikának köszönhetően

akár tíz évvel előre meg lehet jósolni a betegség kialakulásának esélyeit, ehhez csupán egy kérdőívet kell kitölteni.

Mint fogalmazott, egyszerű kérdésekre kell válaszolni, amelyek kiértékelése után kap egy pontszámot az érintett. A legfőbb kérdések a következők:

  • hány éves?
  • fennáll-e magas vérnyomás?
  • fogyaszt-e elég zöldséget?
  • mozog vagy sportol eleget?
  • mértek már önnél magasabb vércukorértéket?
  • előfordult-e a családban cukorbetegség vagy annak előállapota?

A fenti kritériumok szerint összeadott pontszám alapján a szakember megállapítást tud tenni arról, hogy az adott személy esetében mekkora az esély arra, hogy cukorbetegség alakul ki nála a következő tíz évben. Ez az érték 1 és 50 százalék között mozog.

Magas pontszám esetén érdemes egy terheléses EKG-t csináltatni, valamint megnézetni a hemoglobin A1c-értékét a vérünkben. A diagnózis felállítása esetén pedig nem szabad megijedni, ugyanis Kempler Péter tájékoztatása szerint a cukorbetegség kezelésére ma már egyre jobb és hatékonyabb gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre.

A professzor elmondta: vannak gyors inzulinok, amelyek nagy előnye, hogy körülbelül három óra a hatástartamuk, vagyis elég egyszer enni a beadás után. A másik lehetőség az elnyújtott hatású inzulin, aminek a hatástartama meghaladja a 24 órát.

„Ezeket az inzulinokat tehát naponta csak egyszer kell beadni, amivel megfelelő anyagcsere biztosítható”

– magyarázta.

Emellett olyan innovatív gyógyszerek is elérhetők, melyek nem okoznak vércukoresést, nem növelik a testsúlyt és megakadályozzák a szövődmények kialakulását. A professzor szerint jó hír, hogy ma már a kezelések mindegyike hozzáférhető Magyarországon. Az egyes gyógyszereket 70 százalékos tb-támogatással vehetik igénybe a cukorbetegek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×