Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: bial.com/TOZE Canaveira

Két magyar az elmúlt 10 év legfontosabb felfedezésének díjazottjai között

Először adta hírül az LNP-mRNS vakcina jelentőségét az a 2017-ben megjelent Nature-cikk, mely elnyerte a „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetést. A 2022. február 18-i díjátadón 300 000 euróval is jutalmazott közlemény népes szerzőgárdájába tartozik az első helyen szereplő Pardi Norbert, valamint Karikó Katalin, a Pennsylvaniai Egyetem laboratóriumaiban több éven át együtt dolgozó, a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus.

A lipid nanopartikulába csomagolt, módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-en alapuló első vakcina „kiértékelése” több intézmény kutatóinak az együttműködése alapján jött létre. Az ennek az mRNS-alapú oltóanyagnak a hatásosságát bizonyító közleményt, 37 kutató művét a Nature 2017. február 2-án tette közzé.

Az orvosbiológia területén publikált, az elmúlt 10 évben megjelent, nagy fontosságú, kiemelkedő színvonalú tudományos cikkek szerzőit díjazza a BIAL, a Portugáliában alapított, multinacionális gyógyszeripari vállalat – olvasható az SZTE sajtóközleményében. Az innovatív „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetés a hírvivő RNS vakcinát kifejlesztő tudósoknak a csoportját jutalmazta. Közülük Drew Weissman professzor és egyik fiatal munkatársa, Michael J. Hogan vette át a különleges publikációt elismerő kitüntetést a 2022. február 18-i ceremónián. A Lisszaboni Egyetem Rektori Hivatalában tartott díjátadón részt vett Marcelo de Sousa köztársasági elnök is.

Az unikális, ráadásul 300 000 euróval (közel 107 millió forinttal) együtt járó díjat az első LNP-mRNS vakcina kifejlesztését és tesztelését leíró publikáció szerzőgárdája nyerte. A Nature-cikket jegyző 37 szerző közé tartozik a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus:

a közlemény szerzőlistáján első helyen szereplő Pardi Norbert és az őt a Pennsylvániai Egyetem kutatói világába bevezető Karikó Katalin.

Ez a magyarázata annak, hogy a „BIAL Award in Biomedicine 2021” díj nyerteseinek a kihirdetését követően bemutatták azt a filmet, amelyen az mRNS-technológia fejlesztését felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissman mesél az 1997-ben indult közös munka főbb állomásairól. A laborbeli munka előrehaladását is kifejezik az egymáshoz kapcsolódó publikációk.

Az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin elmondta: az mRNS-kutatásban mérföldkőnek számító 2005-ös és 2008-as publikációikra támaszkodik a „BIAL Award in Biomedicine 2021” kitüntetéssel jutalmazott 2017-es Nature-cikk. Ennek a „Zika vírus elleni védelem egyetlen alacsony dózisú nukleozid-módosított mRNS-oltással” című közleménynek az első szerzője Pardi Norbert. Ez az elsőség kifejezi, hogy a fiatal kutatónak oroszlánrésze volt abban a fejlesztő munkában, amelyet a cikk utolsó szerzője, Drew Weissman irányításával végzett.

A díjazott cikk szerint „a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-LNP oltás gyors és tartós védőimmunitást vált ki. Ezért új és ígéretes vakcinajelöltet jelent” a Zika-vírus (ZIKV) „elleni globális küzdelemben”.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×