eur:
393.81
usd:
365.72
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: Cseke Csilla

Karikó Katalin kapta az Európai Feltalálói Díjat

Az új technológiájú Covid-vakcina az apropó, illetve a tudós életműve.

Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta kedden az Európai Feltalálói Díjat - közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office - EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.

Az elismeréssel kedden tüntették ki Karikó Katalint a hibrid formában megtartott díjátadó ünnepségen.

"Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt két évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat" - fogalmazott a közlemény szerint a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immunaktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).

A Covid-19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben - idézték fel a kutató munkásságát a közleményben.

A keddi közlemény szerint a díjat minden évben olyan feltalálóknak adományozza az Európai Szabadalmi Hivatal, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×