Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: Cseke Csilla

Karikó Katalin kapta az Európai Feltalálói Díjat

Az új technológiájú Covid-vakcina az apropó, illetve a tudós életműve.

Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta kedden az Európai Feltalálói Díjat - közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office - EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.

Az elismeréssel kedden tüntették ki Karikó Katalint a hibrid formában megtartott díjátadó ünnepségen.

"Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt két évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat" - fogalmazott a közlemény szerint a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immunaktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).

A Covid-19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben - idézték fel a kutató munkásságát a közleményben.

A keddi közlemény szerint a díjat minden évben olyan feltalálóknak adományozza az Európai Szabadalmi Hivatal, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×