Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Nyitókép: ELKH

Fény derült két invazív faj versengésének a titkára a Balatonban

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését, és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban.

Jelenleg két invazív kagylófaj verseng a Balaton elfoglalásáért: a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis). A két hasonló faj különböző túlélési stratégiát folytat, melyek közül a kvagga kagylóé bizonyul hatékonyabbnak – olvasható az ELKH oldalán.

A ponto-kaszpikus térségből származó invazív vándor-, illetve kvagga kagyló az európai és észak-amerikai vizekben való megjelenésük után a bentikus közösségek meghatározó tagjaivá váltak. A két faj között erőteljes versengés jellemző, amiből az esetek többségében a kvagga kagyló kerül ki győztesen.

„Megvizsgáltuk a két kagylófaj haltáplálék szempontjából fontos tulajdonságait, mint a héj és a kötődés erőssége, vagy a beltartalmi érték. Viselkedésökológiai kísérletben nyomon követtük, hogy a ponty (Cyprinus carpio) szelektál-e a két Dreissena faj között, és ha igen, mely kagylótulajdonságok felelősek a megkülönböztetésért. Az eredmények azt mutatták, hogy a hal döntését a kagyló beltartalmi értéke, mint például a kalória- és glikogéntartalom – ezek a kvagga kagylóban magasabbak – és a vélhetően ezzel együtt megjelenő kémiai tulajdonságok, mint a szag- és ízanyagok befolyásolják. A ponty egyértelműen a kvagga kagylót választotta, függetlenül annak méretétől, a héj keménységétől és a szilárd felülethez való rögzülés erősségétől. Mindez megerősíti azt a megfigyelésünket, hogy

a vándorkagyló kiszorításában nem a predációs nyomás, hanem a kvagga kagyló előnyösebb tulajdonságai játszanak fontos szerepet”

– magyarázza Balogh Csilla, a BLKI tudományos munkatársa, a cikk elsőszerzője.

A BLKI munkatársai arra is választ kerestek, hogy mi állhat a kvagga kagyló sikere mögött. Korábbi eredmények szerint a kvagga kagyló a vándorkagylóhoz képest gyorsabb növekedésű, és aktívabb a tápanyag-raktározása is. A vándorkagyló többek között a keményebb héj és az erősebb kötődés révén jelentős energiát fordít a védekezésre, ezzel szemben a kvagga kagyló a növekedésre és a szaporodásra összpontosít. Ez a Balatonban, ahol jelentős a kagyló mennyisége, és ehhez viszonyítva nem nagy a predációs nyomás, előnyös stratégia.

A kutatást a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. támogatta. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Freshwater Biology folyóiratában jelent meg.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 10:19
×
×
×
×