INFORÁDIÓ
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert

koronavírus

járvány

falus andrás

oltás

fertőzöttség

Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetében (NIAID) készült, és az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) által elérhetővé vált, dátumozatlan elektronmikroszkópos, utószínezett kép SARS-CoV-2 nevű koronavírussal (narancssárga) erősen fertőzött, pusztuló (zöld) sejtekről. A világjárványt okozó vírus mintáját egy betegtől vették.

Tévhit, hogy jobb a koronavírussal megfertőződve védelmet szerezni, mint oltással

Infostart

Egy alapigazságból levont hamis következtetés - derül ki Falus András immunológus, akadémikus összegzéséből.

Még mindig tartja magát, és a negyedik járványhullám erősödésével ismét erőre kaphat az a tévhit, hogy a természetes úton történő fertőződés nagyobb védelmet biztosít, mint a vakcinák, ezzel pedig azt sugallja: jobb megfertőződni, mint beoltatni magunkat.

A 24.hu Falus András Széchenyi-díjas immunológus, akadémikus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa segítségével szedte össze, miért tévhit a fenti állítás.

A szakember mindenekelőtt figyelmeztet: "senkinek eszébe ne jusson oltás helyett »megfertőződésre várni«, a delta variánssal szemben is a vakcinák kínálják a legnagyobb biztonságot."

Csaknem minden immunválasz az immunrendszer két nagy, egymással sok ponton összefüggő karját hozza mozgásba. Az egyik az úgynevezett veleszületett vagy természetes immunitás, ez egy alapszintű, sejtekből és a vérplazmában oldott komponensekből álló, egyik megnyilvánulásában lavinaszerű reakció. A másik az adaptív (szerzett), antigénspecifikus immunválasz, amelyben úgynevezett T- és B-limfociták és az antitestválasz játssza a főszerepet. Nagy és összetett, egymással több ponton összefüggő rendszerekről van szó, a kórokozók ellen akkor vagyunk a legsikeresebbek, ha a két komplex rendszer minél több eleme aktiválódik.

Innen két út van: valaki oltás nélkül fertőződik meg, vagy oltás után.

Ha oltatlan ember szervezete találkozik a vírussal, az a teljes, „élő” vírus lesz, és nagyon leegyszerűsítve a szervezet a vírus minden porcikáját megismeri. Óriási próbatételt jelent az immunrendszer – mind a „veleszületett”, mind a „szerzett” – számára, és ez elvileg akár előnyös is lehet, hiszen a fertőzés után komoly védelem alakulhat ki. A gyakorlatban viszont éppen ez a viharos reagálás okozza a heveny, súlyos állapotot, emiatt kerülnek sokan lélegeztetőgépre vagy hunynak el a betegség drámai hatásainak következtében.

A vakcinákkal viszont – típusuktól függően – „csak” a vírus egyes, betegséget nem okozó darabjain keresztül nyer védettséget a szervezet, de hatékony vírusellenes reakciójában a szerzett immunitás dominál. Az oltóanyagok nagyon erős immunválaszt váltanak ki, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az eddigi vakcinák a negyedik hullámban 60 százalékkal csökkentik a tünetes megbetegedések, 90 százalékkal a kórházba kerülés esélyét, a halálozás pedig minimális az oltottaknál.

"Úgy képzeljük el, hogy az új koronavírus bármely variánsa egy ránk kilőtt rakéta, amit mi a vakcinával mint elhárítórakétával próbálunk semlegesíteni. Mindenképpen eltaláljuk a felénk száguldó eszközt, de nem feltétlenül tudjuk megsemmisíteni. Annyit viszont elérünk, hogy becsapódva csak minimális kárt okozzon" - írta a portál.

Tízmilliókon elvégzett legújabb vizsgálatok alapján mára tudományos konszenzus alakult ki abban, hogy a legtökéletesebb védelmet az élvezi, aki be van oltva és természetes úton is túlesett a fertőzésen – foglalja össze Falus András.

Ha valaki oltás után fertőződik meg, és tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal túlesik a betegségen, azzal megacélosodhat a védelme. Ám direkt erre törekedni elég nagy ostobaság lenne, már csak az alábbiak miatt is:

  • bármilyen enyhe lefolyású is a betegség, a fertőzött ember terjeszti a vírust – főleg a delta variáns terjed így is nagy mennyiségben –, és ezzel több mint négymillió ember életét veszélyezteti, akik még nincsenek beoltva;
  • ma még nem tudjuk, hogy poszt-Covid fenyegeti-e azokat, akik az oltás után esnek át a fertőzésen.

Ráadásul a tudósoknak egyelőre fogalma sincs arról, mi okozza a poszt-Covid szindrómát, kinél és hogyan alakul ki.

Nyitókép: NIAID/NATIONAL INSTITUTES OF HEALTH HANDOUT
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018