Még mindig tartja magát, és a negyedik járványhullám erősödésével ismét erőre kaphat az a tévhit, hogy a természetes úton történő fertőződés nagyobb védelmet biztosít, mint a vakcinák, ezzel pedig azt sugallja: jobb megfertőződni, mint beoltatni magunkat.

A 24.hu Falus András Széchenyi-díjas immunológus, akadémikus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa segítségével szedte össze, miért tévhit a fenti állítás.

A szakember mindenekelőtt figyelmeztet: "senkinek eszébe ne jusson oltás helyett »megfertőződésre várni«, a delta variánssal szemben is a vakcinák kínálják a legnagyobb biztonságot."

Csaknem minden immunválasz az immunrendszer két nagy, egymással sok ponton összefüggő karját hozza mozgásba. Az egyik az úgynevezett veleszületett vagy természetes immunitás, ez egy alapszintű, sejtekből és a vérplazmában oldott komponensekből álló, egyik megnyilvánulásában lavinaszerű reakció. A másik az adaptív (szerzett), antigénspecifikus immunválasz, amelyben úgynevezett T- és B-limfociták és az antitestválasz játssza a főszerepet. Nagy és összetett, egymással több ponton összefüggő rendszerekről van szó, a kórokozók ellen akkor vagyunk a legsikeresebbek, ha a két komplex rendszer minél több eleme aktiválódik.

Innen két út van: valaki oltás nélkül fertőződik meg, vagy oltás után.

Ha oltatlan ember szervezete találkozik a vírussal, az a teljes, „élő” vírus lesz, és nagyon leegyszerűsítve a szervezet a vírus minden porcikáját megismeri. Óriási próbatételt jelent az immunrendszer – mind a „veleszületett”, mind a „szerzett” – számára, és ez elvileg akár előnyös is lehet, hiszen a fertőzés után komoly védelem alakulhat ki. A gyakorlatban viszont éppen ez a viharos reagálás okozza a heveny, súlyos állapotot, emiatt kerülnek sokan lélegeztetőgépre vagy hunynak el a betegség drámai hatásainak következtében.

A vakcinákkal viszont – típusuktól függően – „csak” a vírus egyes, betegséget nem okozó darabjain keresztül nyer védettséget a szervezet, de hatékony vírusellenes reakciójában a szerzett immunitás dominál. Az oltóanyagok nagyon erős immunválaszt váltanak ki, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az eddigi vakcinák a negyedik hullámban 60 százalékkal csökkentik a tünetes megbetegedések, 90 százalékkal a kórházba kerülés esélyét, a halálozás pedig minimális az oltottaknál.

"Úgy képzeljük el, hogy az új koronavírus bármely variánsa egy ránk kilőtt rakéta, amit mi a vakcinával mint elhárítórakétával próbálunk semlegesíteni. Mindenképpen eltaláljuk a felénk száguldó eszközt, de nem feltétlenül tudjuk megsemmisíteni. Annyit viszont elérünk, hogy becsapódva csak minimális kárt okozzon" - írta a portál.

Tízmilliókon elvégzett legújabb vizsgálatok alapján mára tudományos konszenzus alakult ki abban, hogy a legtökéletesebb védelmet az élvezi, aki be van oltva és természetes úton is túlesett a fertőzésen – foglalja össze Falus András.

Ha valaki oltás után fertőződik meg, és tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal túlesik a betegségen, azzal megacélosodhat a védelme. Ám direkt erre törekedni elég nagy ostobaság lenne, már csak az alábbiak miatt is:

• bármilyen enyhe lefolyású is a betegség, a fertőzött ember terjeszti a vírust – főleg a delta variáns terjed így is nagy mennyiségben –, és ezzel több mint négymillió ember életét veszélyezteti, akik még nincsenek beoltva;
• ma még nem tudjuk, hogy poszt-Covid fenyegeti-e azokat, akik az oltás után esnek át a fertőzésen.

Ráadásul a tudósoknak egyelőre fogalma sincs arról, mi okozza a poszt-Covid szindrómát, kinél és hogyan alakul ki.