Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő emberek a járványügyi szabályokra figyelmeztető felhívás mellett haladnak el Londonban 2020. december 17-én. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Dél-Anglia újabb kiterjedt térségei kerülnek a hétvégétől a koronavírus-járvány megfékezésére kidolgozott háromfokozatú készenléti rendszer legmagasabb szintjének hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy be kell zárniuk a múzeumoknak, a turistalátványosságoknak, a zárt terű szórakozóhelyeknek, a szállodáknak, valamint az összes vendéglátóhelynek.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Itt a nagy brit antitestfelmérés

A nagy-britanniai koronavírus-járványnak eddig csaknem 96 ezer halálos áldozata lehet.

A brit statisztikai hivatal (ONS) legújabb becslése szerint a brit lakosság tíz százalékának szervezetében lehet jelen koronavírus-antitest.

Átfogó tanulmányában az ONS közölte: reprezentatív számítási módszertana arra vall, hogy az Egyesült Királyság messze legnépesebb nemzetén, az 56 milliós Anglián belül decemberben a lakosság 12,1 százalékának szervezetében találtak volna koronavírus-fertőzésre utaló antitesteket vérvizsgálatra alapuló teljes körű szűrés esetén.

Ez a 16 évesnél idősebb lakosságra vetítve azt jelenti, hogy Angliában 5,4 millió felnőtt szervezetében lehet jelen a SARS-CoV-2 típusú koronavírus ellen képződő antitest, vagyis

8 ember közül egynek a vérmintájában ki lehetne mutatni ezt az antitestet.

A statisztikai hivatal becslése szerint

  • Walesben 9,8 százalék,
  • Skóciában 8,9 százalék,
  • Észak-Írországban 7,8 százalék

azoknak az aránya, akiknek szervezetében jelen lehet a SARS-CoV-2-fertőzés esetén termelődő antitest.

Lakosságarányosan súlyozott számítással mindez azt jelenti, hogy a 67 milliós Egyesült Királyság egészében valószínűleg a teljes lakosság 10 százalékának leletében ki lehetett volna mutatni decemberben a korábbi koronavírus-fertőzésre utaló antitestek jelenlétét.

Az ONS tanulmánya szerint az országos átlagon belül jelentősek a különbségek: a statisztikai hivatal számítási módszertana alapján az észak-angliai Yorkshire megyében például 16,3 százalék, Londonban 16 százalék, Délnyugat-Angliában ugyanakkor 4,9 százalék lehet azoknak az aránya, akiknél egy antitest-szűrővizsgálat pozitív eredménnyel járna.

A statisztikai hivatal kimutatta azt is, hogy az idei év első hetében hivatalosan bejegyzett angliai és walesi halálesetek száma 45,8 százalékkal volt magasabb az elmúlt öt év időarányos átlagánál.

Az ONS szakértői hangsúlyozzák, hogy ez az adat fenntartásokkal kezelendő, mivel a meredek emelkedésben része lehetett a karácsonyi időszak okozta késedelmes regisztrációknak is.

A statisztikai hivatal kimutatta ugyanakkor azt is, hogy az idei év első hetének haláleseteiről kiállított hatósági bizonylatok 34,1 százalékában szerepel a lehetséges halálozási okok között az "új típusú koronavírus (Covid-19)" megjelölés.

Mindezt egybevetve az ONS azzal számol, hogy a nagy-britanniai koronavírus-járványnak eddig csaknem 96 ezer halálos áldozata lehet.

Ez eltér a brit kormány számítási módszertanától, amely a koronavírus-fertőzést egyértelműen igazoló szűrővizsgálat időpontjától számított 28 napon belüli haláleseteket veszi figyelembe. E kimutatás alapján eddig 89 856-an haltak meg az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben az Egyesült Királyság egészében.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×