eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Frauke Riether

Pfizer, Moderna: mire képesek a hírvivő megszelídítői?

A tüskefehérje genetikai kódja segítségével hoz létre immunitást a Moderna és a Pfizer vakcinája: így működik majd pontosan az oltás.

A Moderna és a Pfizer is hírvivő-RNS, azaz mRNS-technológiával fejlesztett kísérleti koronavírus elleni oltást: amennyiben megkapják az engedélyt ezek használatára, ez a két vakcina lesz az első a történelemben, amely ezt a módszert használja.

A kutatók évtizedek óta az mRNS bűvöletében éltek: próbálták megszelídíteni, de egészen a pandémia kezdetéig sikertelenül. Állatkísérletekben ugyanis eddig nem tudták kikerülni, hogy gyulladást okozzon. Pedig sok előnye van az mRNS felhasználásával készült oltóanyagoknak: úgy képesek immunválaszt kiváltani, hogy a vírusból egyetlen töredéknyit sem tartalmaznak, a bennük tárolt genetikai kód azonban arra szólítja fel a sejtjeinket, hogy fehérjéket kezdjenek termelni. Fertőzni tehát nem tudnak, ráadásul gyártásuk és tervezésük is sokkal egyszerűbb, mint sok más vakcináé.

A DNS-fénymásoló

A hírvivő RNS működése más, mint a DNS-é, sokkal fókuszáltabb munkát végez. Amikor egy génnek munkát kell végeznie, készít magáról egy másolatot: ez a hírvivő RNS.

"Ha a DNS a teljes használati utasítás, akkor az mRNS egy belőle kimásolt oldal"

– fogalmaz Paula Cannon mikrobiológus.

A vakcinák hírvivő RNS-e a koronavírus tüskefehérjéjének kis mennyiségű gyártására ösztönzi testünket, aminek érzékelése után antitesttermelésre kezdődik sejtjeinkben. A mikrobiológus okos trükknek nevezi, hogy a test ezután nemcsak a maga termelte tüskefehérje, hanem a később esetleg megjelenő SARS-CoV-2 ellen is fel tudja használni az antitesteket.

Egymást erősítő eredmények

"Teljesen új területre léptünk ezzel. Sokan voltak szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy működhet-e az mRNS-vakcina: tudományosan volt benne mindig is ráció, ennek ellenére sem engedélyeztek még egyetlen ilyen oltást sem" – foglalta össze a múltat Carlos del Rio, az atlantai Emory Orvostudományi Egyetem ügyvezető dékánja a CNBC cikkében.

A szakember szerint az, hogy a Pfizer 94,5 százalékos, míg a Moderna 95 százalékos hatékonyságú oltásról számolt be a klinikai kísérletek harmadik fázisában, megnyugtató volt számára: a két, egymástól függetlenül fejlesztett oltás eredményessége arra utal, hogy a technológia működik. Még azzal együtt is, hogy szakértői elemzés előtt állnak az eredmények, és a nyújtott immunitás hosszáról sincsenek ismereteink.

A két oltás tárolási különbségei – a Pfizerét mínusz hetven fokon, míg a Modernáét mindössze mínusz húsz fokon kell tartani – a hírvivő RNS szintetikus változatának előállítási különbözőségéből adódhatnak Paula Cannon szerint.

Az RNS érzékeny molekula, protektív, zsíros közegben kell tartani.

A szintetikus mRNS készítési és stabilizálási módjától függ az, hogy milyen körülmények között lehet aztán majd az oltást eltartani. A Pfizernél folyamatosan kutatják annak módját, hogyan lehetne kicsit egyszerűbb körülmények közt is garantálni a vakcina hatásosságát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×