Timár Gábor szemléltetésként úgy fogalmazott, hogy míg például Szolnokon, ahol többen élnek, és emiatt több artézi vizet kell kiemelni, a süllyedés mértéke kicsivel nagyobb, 3 mm, mint mondjuk a Tisza által szintén érintett Tiszakécskén. És ugyan előbbi magasabban fekszik, hiszen arról folyik a folyó, a két település között – az eltérő süllyedés mértéke miatt – folyamatosan csökken a dőlésszög, aminek következtében az árvízi vízhozam elvezető kapacitása is csökken. Ebből pedig az következik, hogy

évtizedes távlatban egyre fenyegetőbb lesz a belvíz.

Ráadásul hosszú távon az az árvízvédelmi stratégia, miszerint szűk gátak között tartjuk a folyót, de minél előbb szabadulnánk a többet víztől, megvonja az Alföldet attól a víztartaléktól, ami korábban ellátta, ezért ha nem öntözzük, márpedig erre egyre kevésbé van pénz, akkor

ki fog száradni, és nagyon nehezen lesznek fenntarthatóak a szántóföldi kultúrák

– intett óva az ELTE tanszékvezetője, összegezve tehát, hogy az Alföld fölgyorsult süllyedéséért az ivóvíz- és a széhidrogén-kitermelés, míg a kiszáradásáért valamilyen szinten a klímaváltozás a felelős.

A házak, a lakóépületek szerkezete szempontjából azonban szó nincs közvetlen veszélyről, miután a városok, illetve régiók nagyjából egyenletes ütemben süllyednek, ezért arra nem számítanak, hogy olyan differenciák léphetnek föl, amik utcák, tömbök, akár kilométeres távlatában ilyen jellegű gondot kelthetnének – tette hozzá.

A szántóföldeken ugyanakkor hatalmas kiterjedésű belvizekkel lehet majd számolni a jövőben, több négyzetkilométeresekkel, értett egyet a szakember. Timár Gábor szerint ezért – emberöltőnyi távon – azt kell átgondolni, hogy a Tiszai gátrendszert nem lehetne-e a folyótól távolabb vinni, egy nagyjából 5–6 kilométer széles hullámteret adva. A probléma ezzel az – folytatta –, hogy a folyónak így visszaadandó területek egy része már be lett építve, illetve a leggyorsabban süllyedő részeken vagy a belvízelvezető-csatornák rendszerét kell fölfejleszteni, vagy tervezetten és szabályozottan kiengedni a többletvizet, ami az Alföld kiszáradásán nagyon sokat segítene.

Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az alföldi süllyedés centrumai a nagyobb városai, így Debrecen, Szolnok, Békéscsaba és Szeged, tehát ezeken a helyeken kell szembesülni azzal elsősorban, hogy környékükön a belvíz nagyobb fenyegetést jelent, valamint, hogy a szomszédságukban elfolyó folyóknak az árlevezető kapacitása kis mértékben csökken – fogalmazott Timár Gábor.