A rákok ökológiai szempontból az élővizek igen hasznos élőlényei, életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához, vizeink értékét jelenlétük nagymértékben emeli - írta Facebook-oldalán a Csodálatos Balaton.

A hajozas.hu-n szereplő összeállítás szerint Magyarországon három rákfaj őshonos, ebből kettő 100%-osan őshonos a kutatások alapján. Küzülük az egyik a most a Balatonban lefotózott kecskerák, a másik pedig a folyami vagy nemesrák, amely szintén megtalálható a Balatonban. A harmadik rákfaj a kövirák, amely néhány Pilisi hegyi patakban található meg kisebb mennyiségben.

Mielőtt bárkinek a kelleténél jobban megtetszenek, a cikkben is hangsúlyozzák:

mind a három rákfaj védett és kifogásuk szigorúan tilos.

De hogy került az angolna a Balatonba?

Az angolna telepítése és tenyésztése a '70-es és a '80-as években hatalmas üzlet volt. 1962 és 1991 között 83 millió ivadékot telepítettek a Balatonba. Az így termelt halakat elsősorban német piacra vitték. 

Az angolna viszont rákokkal is táplálkozik: testalkatának köszönhetően remekül be tud bújni a parti kövek közé, és a vedlés után ott elbújó, védtelen kecskerákokat és folyami rákokat megeszi. (A menyhal és a Réticsík eltűnését is a Balatonból szintén az angolna számlájára írják, ebben ivadék és ikrafaló természete játszik közre.)

A kecskerákok fontos szereplői a vizeknek, mert gyakorlatilag mindenevők. 

Nagyon szeretik az elpusztult leveleket, maradványokat, növényeket, törmeléket, és gyakorlatilag az elpusztult dögöket is megeszik, ilyen módon tisztítják a vizeket.