"238 millió éves leletekről beszélhetünk, amelyek törékenyek, nehéz őket rögzíteni és ragasztani, ezért kimentésük lassú és aprólékos munkát kíván. A csontok az egykor élt állatok szétesett csontvázainak darabjai, amelyek az egykori, meleg, trópusi, sekély tenger aljzatán szétszóródtak" - mondta a bama.hu-nak Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének docense, a kutatócsoport vezetője.

A tengeri hüllőcsontok mellett néhány olyan lelet is előkerült, amelyek szárazföldi gerinces állatoktól származnak. Ezek azért jelentősek, mert egy olyan földtörténeti korból származnak, amikor az első dinoszauruszok vagy repülő hüllők megjelentek. A leletek révén új információkat tudhatnak meg az állatoknak a korai történetéről.

A kutatások 2012-ben kezdődtek el. A kutatók az évi 2-300 lelet között 10–15, kiemelten fontos leletre bukkannak. 

Az idei év egyik szenzációja egy négy-öt méteres ragadozó hüllő közel félméteres alsó állkapcsa.

Találtak emellett egy koponyaelemet, amely egy törőfogú tengeri hüllő maradványa, benne hatalmas, lapos őrlőfogakkal. Ezek az állatok a Bakonyból ismert, kavicsfogú álteknős, a Placochelys közeli rokonai voltak. Továbbá egy nagyon bizarr állat, a Tanys-tropheus megnyúlt nyaki csigolyái is előkerültek.