A PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent kutatás több mint 8500 ikerpár internethasználatát vizsgálta meg. A 16 éves párok között voltak egypetéjű ikrek, vagyis olyanok, akik azonos génkészlettel születtek, valamint olyanok, akiknek génkészlete felerészben egyezett meg, akárcsak a korkülönbséggel született testvéreké.

Az ikerpárok két csoportjának összehasonlításával a kutatók meg tudták becsülni, mekkora szerepet játszanak a gének és mekkorát a környezeti tényezők abban, hogy ki mennyire kötődik az online médiához, mennyi idejét áldozza rá.

Az eredmények azt mutatták, hogy az öröklött genetikai tényezők jelentősen befolyásolják az online média mindenféle használatával eltöltött idő mennyiségét: a DNS szerepe 37 százalékos a szórakozás, 34 százalékos a tanulás, 39 százalékos a játék területén.

A különbségek majdnem kétharmadát egyedi környezeti tényezők magyarázták, többek között olyanok, hogy az ikerpár egyik tagjának volt saját okostelefonja, a másiknak nem, vagy hogy a szülők szigorúbban korlátozták az egyik gyerekük közösségimédia-használatát, mint a másikét.

Az eredmények megkérdőjelezik azt a nézetet, amely szerint az ember passzívan kénytelen elszenvedni a média hatásait. "Amit kiderítettünk, az ellentmond az online média befolyásáról alkotott népszerű elméleteknek. Ezek általában olyan külső tényezőnek tekintik a médiát, amely jó vagy rossz hatással van a vele szemben tehetetlen fogyasztóra" - írta közleményében Ziada Ayorech, a tanulmány vezető szerzője, a londoni King's College kutatója.

"A genetikai különbségek alapvetően befolyásolják, hogyan viszonyul az ember az online médiához, ez a kutatási eredmény visszaadja a gyeplőt a fogyasztó kezébe: ő választja és módosítja igényei szerint, mennyi médiahatásnak teszi ki magát" - következtetett Ayorech.