Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Drámaian olvad az az északi-sarki jég

Megközelítette az eddig mért minimumot az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 2016-ban: szeptember 10-én 4,14 millió négyzetkilométernyi volt a jégtakaró, 2012-ben 3,39 négyzetkilométerrel dőlt meg a negatív rekord - írta a BBC hírportálja.

Az Északi-sark tengeri jege ősszel és télen növekszik, tavasszal és nyáron csökken. A jégfelület nagyságát hosszú ideje tekintik a tudósok a Föld éghajlati változásait érzékenyen jelző rendszernek.

A tengeri jég kiterjedését a Colorado állambeli Boulderben lévő amerikai országos hó- és jégadatközpont (NSIDC) követi nyomon műholdas mérésekkel. A központ felhívta a figyelmet arra, hogy adataik egyelőre előzetesek, a szelek még tovább apaszthatják a jégtakarót.

"A számok azt sugallják, hogy a következő években az egyre jellemzőbbé váló melegebb hőmérséklet miatt további drámai olvadással kell számolnunk" - magyarázta Ted Scambos, a központ vezető kutatója.

A tengeri jég idei legkisebb kiterjedése meglepte a tudósokat, akik úgy vélték, az alacsony légköri nyomás, valamint a júniusban és júliusban gyakran felhős ég lelassíthatta az olvadást.

"Figyelemre méltó, hogy idén a jégtakaró a második legkisebbre zsugorodott, különösen azok után, ahogy júniusban és júliusban zajlott az olvadás. Ez a két kulcshónap, mivel ekkor 24 órán keresztül süt a nap az Északi-sarkon, és idén ebben az időszakban alábbhagyott az olvadás" - mutatott rá Walt Meier, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) jégkutatója.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×