Az Alkotmánybíróság azt közölte a honlapján, hogy december 31-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény vonatkozó részét, illetve „az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrészét, valamint más bekezdését is.

A testület ezenkívül hétfői döntésével alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a települési önkormányzatok által 2025-ben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló minisztériumi rendeletnek az indítványozó budaörsi önkormányzatot érintő sorát.

A közleményben kifejtették: az indítványozó önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi központi költségvetésben foglalt azon szabályát támadta, amely kivonta a szolidaritási hozzájárulás megállapítását és levonását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak hatálya alól, valamint azt a miniszteri rendeletet, amely a szolidaritási hozzájárulás konkrét mértékét rögzítette. Álláspontja szerint a szabályozás megvalósítja a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, a jogállamiság elvéből fakadó garanciák, a tulajdonhoz való jog, valamint az önkormányzati tulajdonosi jogok és autonómia sérelmét.

Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: ezzel a szabályozási megoldással a jogalkotó megszüntette a szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására irányuló eljárás egyedi ügy és egyedi ügyintézés jellegét, így nemcsak egy konkrét törvény hatálya alól vonta ki a szabályozást, hanem az alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogról szóló bekezdésének hatálya alól is. Megfelelő eljárási törvényi háttér nélkül ugyanis az egyedi ügy intézésével szemben támasztott alaptörvényi követelmények nem érvényesülhetnek.

Hangsúlyozták, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításának ezen szabályozása - a hatósági eljárási szabályok alóli kivonása és az összegek rendeletben történő rögzítése - egyúttal azt is eredményezi, hogy az érintett önkormányzatoknak sem „közvetlen”, sem „közvetett” bírói út nem áll rendelkezésükre, hogy fizetési kötelezettségük megállapítását, összegszerűségét vitassák. "Ez pedig megvalósítja az Alaptörvény együttesen értelmezett XXIV. cikke (tisztességes hatósági eljáráshoz való jog), XXVIII. cikk első bekezdése (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) és hetedik bekezdése (jogorvoslathoz való jog) sérelmét” – írták.

Az Alkotmánybíróság a jövőre nézve kitért arra: a szolidaritási hozzájárulás esetében egy különösen összetett költségvetési-elszámolási konstrukcióról van szó, amely jelentős összegek átcsoportosításával is együtt jár. Megjegyezték, a pro futuro, azaz a jövőbeli hatállyal történő megsemmisítéssel lehetővé válik, hogy a jogalkotó ezeket az elszámolási viszonyokat komplexen újra rendezze; a nemzetközi szabályozási mintákból számos megoldási alternatíva kínálkozik arra, ha a jogalkotó egy ilyen típusú, a „tehetősebb” önkormányzatok számára előírt fizetési kötelezettséget kíván bevezetni.

Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt. A döntéshez Horváth Attila alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

Karácsony Gergely kedden úgy reagált a döntésre, hogy „igazunk volt. Évek óta ezt mondjuk. Számos bírósági pert megnyertünk. Az Alkotmánybíróság most pontot tett a vita végére”.

„Belegondolni is szörnyű, hogy az Orbán-kormány hány százmilliárd forintot vett el az önkormányzatoktól, köztük a fővárostól. Mi mindent tudtunk volna adni a budapestieknek és az országnak az elkobzott százmilliárdokból” – fogalmazott a főpolgármester.

Hangsúlyozta, hogy az „Orbán-kormány bűneit” ezen a területen is az új kormánynak kell orvosolnia.

„Korrekt és mértéktartó partnere vagyunk a kormánynak, hogy elkerüljük a főváros pénzügyi összeomlását, és megalkossunk egy fenntartható és igazságos finanszírozási modellt a főváros és a többi önkormányzat számára” – írta a főpolgármester.