„Készültek olyan megrendezett videók, amelyek nagyon nagy nézettséget szereztek, és amelyeken az látható, hogy embereket rángatnak ki a szavazófülkéből, mert nem a megfelelő helyre húzták be az ikszet. De azt azért tudni kell, hogy nem szoktak bemenni a fülkébe az ember után, mert ennek nincs értelme” – mondta Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő szerint azért nincs értelme ilyesminek, mert Oroszországban ennél sokkal komplexebben közelítik meg a dolgot, jóval előrébb gondolkodnak, semmint meglegyen a lehetősége annak, hogy a fülkékben valami „rossz” történjen.

Azok a pártok, amelyek esetleg bármilyen formában veszélyt jelenthetnek a regnáló hatalomra nézve, eleve fel sem kerülnek a szavazólapra

– emelte ki, hozzátéve, hogy így is akad körülbelül másfél százalék, aki direkt elrontja a szavazatát, mert nem lát olyan pártot, amelyikre szívesen voksolna, ugyanakkor azt is szívesen kifejezné, hogy nem ért egyet azzal, ami az országban zajlik. Egyébként az egyik ellenzéki párt, a Jabloko is erre buzdított.

A Jabloko-t végül eltávolították, nem szavazhattak rájuk az emberek pártlistán, egyéniben viszont indulhattak a jelöltjei több mint 100 körzetben – mondta Seremet Sándor. Megjegyezte: tudomása szerint volt is olyan képviselője a pártnak, aki bejutott a helyi tanácsba.

Arról is beszélt, hogy

az orosz választás „biztonságossága” ellenére is előfordultak incidensek,

például volt, ahol a kommunisták vagy a Jabloko megfigyelőit nem engedték oda a szavazóhelyiségekhez, máshol rendbontás történt, tehát nem teljesen „steril” módon zajlott a folyamat.

A hatalom részéről is előfordultak túlkapások, például elégedetlenkedőket nyomtak le és dobtak ki. Viszont olyan nincsen, hogy az embereket bevezetik a fülkébe, a kezükbe adják a tollat és megmutatják, hová kell húzni az X-et – szögezte le a vezető elemző, megismételve, hogy a választás előkészítése már eleve biztos rendet alakít ki.

Seremet Sándor az interjúban arról is beszélt, hogy az orosz vezetés a választásokkal a rendszer stabilitását és a helyi vezetők mozgósítási képességét is felméri, az orosz parlament, a Duma szerepe pedig meglehetősen formális: a tényleges döntések valójában az elnöki hivatalban születnek, a parlament pedig csak a folyamatot viszi véghez a szavazásokkal, a törvények beiktatásával és a kormánynak való delegálással.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább: