Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Négy új vezető az MTA kutatóintézet-hálózatában

Három főigazgatói és egy igazgatói poszton történik változás 2016. január 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóközpontjaiban és -intézeteiben, öt kutatóközpontban pedig az eddigi főigazgatók folytatják munkájukat.

Az akadémia nyolc kutatóközpontjában - a Bölcsészettudományi, a Csillagászati és Földtudományi, az Energiatudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, az Ökológiai, a Társadalomtudományi, a Természettudományi, valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpontban -, továbbá az MTA Atommagkutató Intézetben jár le ez év végén a főigazgatók, illetve az igazgató megbízatása - közölte az akadémia kedden az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az MTA elnöke pályázatot írt ki a főigazgatói és igazgatói álláshelyek betöltésére. Valamennyi felhívásra érkezett legalább egy érvényes pályázat az augusztus 28-i határidőig; a Bölcsészettudományi, az Ökológiai Kutatóközpont és a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatói posztjára a jelenlegi vezetőkön kívül más nem pályázott.

Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) a pályázatok elbírálására kilenc, öttagú eseti bizottságot kért fel. Az eseti bizottságok az AKT számára jelentést készítettek, a tanács pedig kialakította állásfoglalását. Mindezek alapján a kinevezendő jelöltek személyére az MTA főtitkára tett javaslatot az akadémia elnökének, aki a közalkalmazotti törvénynek megfelelően döntött a főigazgatók és igazgatók személyéről.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója 5 évig továbbra is Fodor Pál, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponté pedig szintén 5 évig a főigazgatói posztot jelenleg is betöltő Lévai Péter lesz. Horváth Ákos marad újabb 5 évig az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fazekas Károly pedig ugyancsak 5 évig az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközponté. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésére a következő 3 évre Báldi András kapott megbízást, így ő is folytathatja korábban megkezdett munkáját.

Új vezetőként kerül az MTA Atommagkutató Intézet igazgatói posztjára Dombrádi Zsolt, míg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatói megbízatását Szarka László Csaba vehette át. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont új főigazgatója Rudas Tamás, az MTA Természettudományi Kutatóközpont új főigazgatója pedig Pokol György lesz.

A kilenc vezető hétfőn vette át megbízólevelét az MTA székházában.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×