Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.59
bux:
121669.79
2026. január 16. péntek Gusztáv

Koszorúzással emlékeztek Széchenyi István születésének évfordulójára

Koszorúzási ünnepséggel és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István (1791-1860) előtt születésének 223. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten.

Az emlékezés virágait és koszorúit mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Országos Széchényi Könyvtár, a Professzorok Batthyány Köre, a Széchenyi nevét viselő oktatási intézmények és a Széchenyi Társaság képviselői helyezték el a budapesti Széchenyi István téren.

A "legnagyobb magyar" nevét viselő társaság 1988 óta rendez emlékünnepséget Széchenyi István születésnapjához, 1791. szeptember 21-éhez kapcsolódóan. A társaság 1991-ben, a 200. évfordulón adományozott először elismeréseket.

A Széchenyi-díjjal azokat jutalmazzák, akik a kultúra, a gazdaság és az oktatás terén a hétköznapokban teljesítményükkel hozzájárultak az összmagyarság értékeinek megóvásához szerte a Kárpát-medencében - mondta el a pénteki ünnepségen Tóth József, a szervezet elnöke.

A Széchenyi Társaság díjait idén Csorba László történésznek, Horváth Attila jogtörténésznek, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesületnek és elnökének, Messik Miklósnak, valamint posztumusz Dobos László felvidéki írónak ítélték oda.

A Széchenyi Társaság 1987-ben alakult meg azzal a céllal, hogy névadójának örökségét alapul véve munkálkodjék Magyarország, a nemzet felemelkedéséért, szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapodásáért, mindenkor szem előtt tartva az egyetemes magyarság érdekeit. Ennek megvalósítása érdekében többek között előadásokat szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg, művészi alkotások létrejöttét segítik, tudományos és irodalmi pályázatokat hirdetnek - olvasható a szervezet honlapján.

A Társaság eddig 29 helyen állított Széchenyi-emléktáblát, -domborművet vagy -mellszobrot a Kárpát-medence különböző városaiban.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×