Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
334.35
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke

"Lehet, hogy nem is vagyok elég okos a Nobel-díjhoz"

A Semmelweis Egyetem legmagasabb rangú kitüntetését vehette át csütörtökön Jeremy K. Nicholson professzor. A brit kutató dolgozta ki a metabonomika módszerét, amellyel korai stádiumban felismerhetővé válik néhány rákfajta vagy például a májgyulladás. A díjazott tudós interjút adott az InfoRádiónak, amelyben egyebek mellett azt is elmondta: nem tartja magát elég okosnak a Nobel-díjhoz, de nem utasítaná vissza, ha neki ítélnék.

Hogyan dolgozta ki a metabonomika módszerét?

Eredetileg azon dolgoztam, hogy megértsem, a mérgező nehézfémek hogyan kötődnek a vörösvérsejtekhez. Ehhez mágneses magrezonancia spektroszkópiát, rövid nevén NMR-t használtunk. A vizsgálatok alatt észrevettük, hogy sok egyéb apró jel is megjelenik a spektrumon. Ekkor ötlött föl bennem a gondolat, hogy ha ennyi jelet lehet látni a kismolekulákról, akkor ezt talán diagnosztikai célra is lehetne használni.

Mikor terjedhet el a módszer használata a klinikai gyakorlatban?

Bizonyos szempontból a módszer máris része a klinikai gyakorlatnak. Németországban például veleszületett enzimhibákat vizsgálnak így újszülötteken. A tervek szerint ezt a vizsgálatot minden újszülöttre kiterjesztik. De vannak egyéb speciális területek is, ahol már évek óta alkalmazzák az eljárást. Amerikában például a vérben található lipoproteineket vizsgálják ilyen módszerrel, több tízezer beteget évente. Tehát bizonyos speciális területeken már használják, de szeretnénk ezt még szélesebb körben elterjeszteni. Például a tumorterápiában. De alkalmas lenne arra is, hogy nyomon kövessük, hogyan javul a beteg állapota egy gyógyszeres kezelésnél, sőt, a beteg metabolizáló tulajdonságai alapján előre meg lehetne mondani, hogy jól vagy rosszul reagál-e majd a kezelésre. Szóval nagyon sok lehetőség van még ezen a területen.

Mennyire drága eljárásmód ez?

Sokkal olcsóbb, mint a genomika. Az előnye az NMR spektroszkópiának az, hogy nincs szükség plusz reagensekre, és hogy nagyszámú mintát lehet vizsgálni, illetve hogy a robottechnika révén egy-egy minta vizsgálatához néhány percre van mindössze szükség. Tömegspektroszkópiát is lehet használni a vizsgálatokhoz, ott a minta előkészítése egy picit hosszabb időt vesz igénybe. Egy-két készülékkel több ezer mintát lehet vizsgálni naponta. Nehéz megbecsülni, de körülbelül 10 euró a költsége egy minta vizsgálatának, ami szerintem eléggé olcsó ahhoz képest, hogy mennyi információt kapunk cserébe így a betegről.

Tudományos körökben a Nobel-díj lehetséges esélyeseként tartják számon. Mit szól ehhez?

A tudósok nem a díjakért dolgoznak, hanem mert hiszik, hogy munkájukra szüksége van az emberiségnek. Nem tudom, hogy valaha is elnyerhetem-e a Nobel-díjat. Lehet, hogy nem is vagyok eléggé okos hozzá, de azt hiszem, ha valaki akarna nekem adni egy ilyen díjat, boldogan elfogadnám.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×