Infostart.hu
eur:
363.06
usd:
312.79
bux:
147554.65
2026. szeptember 4. péntek Rozália
hőség kánikula nyár időjárás utazás legyező // Teenage girl sitting in the garden overwhelmed by the sun with a fan
Nyitókép: Ignacio Roca Benito/Getty Images

Az SZTE lerántja a leplet: így viselték a szegediek a valaha mért harmadik legmelegebb évet

A Szegedi Tudományegyetem „Legyen Ön is klímakutató!” projektjének eredményei felfedték, milyen hatással volt a hőstressz a város lakóira.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete a tavaly nyári, extrém hőhullámokkal terhelt időszakban a lakosság segítségét kérte: egy online kérdőív segítségével bárki „közösségi klímakutatóvá” válhatott, hogy megossza, mit tapasztal a saját bőrén – írja sajtóközleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET (Fiziológiailag Ekvivalens Hőmérséklet) index használata volt. A PET ugyanis nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és a minket érő napsugárzást is, ráadásul mindezt lefordítja a mi emberi „nyelvünkre”, Celsius-fokokra. A 2025 júniusa és augusztusa között lezajlott felmérésbe jelentős számú lakos kapcsolódott be aktívan.

A kapott adatok rávilágítanak arra, hogy a szegedi utcákon a hőstressz szinte állandó kísérő volt a vizsgált időszakban.

Az adatokból megdöbbentő tény rajzolódik ki: a mérések időpontjában a válaszadók több mint 82 százaléka „kicsit melegtől” a „forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint 10 százalékában volt tapasztalható.

Gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik, ám a szegedi adatok rácáfolnak erre – írja az intézmény. Bár az egyetemi város lévén a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek a 3. legmelegebb évünket jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább. A kutatás talán legizgalmasabb eredménye az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapocs elemzése volt. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége (ún. CLO érték) közötti összefüggést.

A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan adaptálódnak.

A grafikonok negatív kapcsolatot mutattak ki a ruházat és a becsült hőmérséklet között. Azaz: minél melegebbnek érezzük az időt, ösztönösen annál lengébb, légáteresztőbb darabokat választunk.

Még megdöbbentőbb eredményt hozott a hőmérséklet-különbség és a PET index kapcsolata. Amikor az objektív PET mutató már rendkívül magas (tehát nagyon erős a hőterhelés), az emberek szubjektív hőérzeti különbsége mérséklődik. Lényegében a szervezetünk és az agyunk egy bizonyos ponton túl „hozzászokik” a szaunához.

A kutatás adatai (negatív meredekségű regressziós egyenes) rávilágítottak egy pszichológiai és fizikai akklimatizációs jelenségre.

A pokoli hőségben az emberek már nem érzékelik a további hőmérséklet-növekedést olyan drasztikusnak – ez egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben.

A „Legyen Ön is klímakutató” projekt adatai nemcsak száraz statisztikák. Kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A 2025-ös rekordmeleg év után, látva a korán jött tavaszt, biztosak lehetünk benne: a hőstresszes napok száma idén is magas lesz.

A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület (aszfalt, beton, üveg) helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát.

A kutatás nem áll meg, a humán bioklimatológia továbbra is figyeli a város lüktetését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.

Nyílt levelet kapott Magyar Péter, nem is akárhonnan

A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) azonnali kormányzati beavatkozást és az üzemanyag-kiskereskedelmi piac rendkívüli átvilágítását sürgeti a szektor romló működési feltételei miatt – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Veszélyes vegyszer szivárgott a talajba az iváncsai SK On akkumulátorgyárnál

Veszélyes vegyszer szivárgott a talajba az iváncsai SK On akkumulátorgyárnál

Az iváncsai SK On akkumulátorgyár belső monitoring kútjában NMP (n-metil-2-pirrolidon) oldószerszennyezést mutattak ki a gyár önellenőrző mérései során, a szennyezést még augusztus 28-án fedezték fel. Az NMP olyan anyag, amely a szervezetbe kerülve többek között magzatkárosító hatást fejthet ki. Molnár Tibor polgármester haladéktalanul elrendelte a település összes utcájában egy-egy fúrt vagy ásott kút vizének független bevizsgálását, amelyet az önkormányzat saját költségén végeztet el. A vezetékes ivóvizet a szennyezés nem érinti, az Ercsi felől érkezik csővezetéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×