Noha már évek óta folynak olyan kísérletek, amelyekben állati géneket emberivel helyettesítenek, vagy emberi szerveket növesztenek állatokban, a brit Orvosi Tudományok Akadémiájának tudósai a kutatások továbbfejlesztése előtt meg akarnak bizonyosodni róla, hogy az emberek tisztában vannak vele, mi zajlik a laboratóriumokban.

Robin Lovell-Badge őssejtszakértő, a kedden induló tanulmány egyik résztvevője elmondta: két fő típusa van az ilyen jellegű kísérleteknek. Az egyiknél kicserélik az állat valamely génjét annak humán megfelelőjére. Így hoztak létre például egérmodellt a Down-szindróma vizsgálatára.

A másik kísérlettípusban állatokban próbáltak későbbi átültetésre alkalmas, emberi szerveket növeszteni. Ilyen kísérlet volt, amikor fület növesztettek egy egér hátán. "Jó oka van ezeknek (a vizsgálatoknak), ám felháboríthat egyeseket" - magyarázta Lovell-Badge.

Ellentmondásos fogadtatása volt annak a két évvel ezelőtt bejelentett kutatási tervnek is, amely arról szólt, hogy tehén és nyúl petesejtek felhasználásával hoznának létre humán embriót.

A tudósok most azt kívánják meghatározni, hol húzódik az ésszerűségi és etikai határ az állatokban felhasznált emberi eredetű DNS esetében.