Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

A Google nem a környezet barátja

Két keresés a Google-ban annyi széndioxid-kibocsátással jár, mintha teavizet forralnánk fel - állítják a Harvard Egyetem akadémikusai.

Alex Wissner-Gross és csapata a Harvard Egyetemen azt vizsgálta: mekkora légszennyezettséggel jár az információs technológia térhódítása, ezen belül is konkrétan az, ha rákapcsolódunk a világhálóra és a népszerű keresőoldalon, a Google-on nézünk utána annak, amit nem tudunk.

Vizsgálatuk kimutatta, hogy ha egy asztali számítógépen pötyögjük be a Google-ba a keresett kifejezést és entert nyomunk, az nagyjából 7 gramm széndioxid kibocsátásával jár. Vagyis ha kétszer keresünk valamit, akkor az már 14 gramm széndioxidot jelent, a szakértő szerint pedig ez éppen annyi, mint amennyit egy elektromos vízforraló kibocsát, ha felforraljuk benne teánkhoz a vizet.

Bár az amerikai központú keresőóriás a gyorsaságáról híres, a fizikus szerint ezt az eredményt annak köszönheti, hogy egyszerre több adatbankot használ, éppen ezért versenytársaihoz képest több széndiox-kibocsátással jár működtetése.

Wissner-Gross arra is felhívta a figyelmet, hogy minden internetezéssel eltöltött másodperc 0,02 gramm széndioxidot jelent. Ez nem hangzik túl soknak, ám a becslések szerint minden nap 200 millióan szörfölnek a világhálón.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×