Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Eddig ismeretlen denevérfajt fedeztek fel egy barlangrajzon

Eddig ismeretlen denevérfajta bukkantak Ausztrália északi részén, legalábbis egy barlangrajzon. A sziklakép a repülő emlős egy hatalmas faját mutatja be.

A nemrég felfedezett barlangrajz a kutatók szerint valamikor 20-25 ezer évvel ezelőtt keletkezhetett. Az ábrázolt nagy méretű denevérek napjainkban már nem élnek Ausztráliában, a faj a kutatók beszámolója szerint kihalt.

A szakemberek azt is gyanítják, hogy az ábrázolt állatok minden bizonnyal nem abban a barlangban éltek, ahol a festményeket megtalálták. A barlangrajzon összesen nyolc gyümölcsevő denevér látható.

A világon jelenleg összesen hat, a rajzon szereplő állatokhoz hasonló méretű denevérfaj él, kettő Afrikában, négy pedig a dél-ázsiai szigetvilágban.

A két afrikai szabálytalan formájú, fehér mintázatú, az egyik ázsiai fajnak pedig a szeme fölött van fehér folt, így ezek egyikét sem ábrázolhatja a rajz, amelyen fehér hasú állatok láthatók, ez a tulajdonság pedig a másik három ázsiai fajra sem jellemző.

A képek így minden bizonnyal olyan denevérfaj egyedeit ábrázolják, amely már kihalt. A területen egyébként a rajzon látható állatok maradványaira sem bukkantak eddig.

A világon jelenleg 928 denevérfaj él. Õk alkotják az emlősállatok egyedüli csoportját, amely képes a repülésre, bár a földön nehezen mozognak. Az éjszakai állatok második ujjától kezdve az összes meghosszabbodott, közöttük bőrredő van, amely vitorlaként funkcionál. Az állatok látása gyenge, az általuk kibocsátott ultrahang segítségével tájékozódnak, amely visszaverődik a környezetükről.

A nagydenevérek általában gyümölcsevők és a trópusokon élnek, míg Európára a kisdenevérek jellemzőek, amelyek rovarokkal táplálkoznak.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×