Infostart.hu
eur:
390.03
usd:
339.74
bux:
121626.7
2026. március 16. hétfő Henrietta

A mostaninál is sokkal rosszabbra számíthat Amerika

Egy amerikai kormányjelentés szerint gyakoribbá válnak az áradások, az aszályok és a súlyos viharok a jövőben Észak-Amerikában az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása miatt.

A Klímaváltozási Tudományos Program összegzése megállapítja, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek súlyosan érinthetik az emberek egészségét, a mezőgazdasági termelést, a vízminőséget és a vízhez való hozzájutást.

A légkörbe több vízpára kerül a magasabb hőmérséklet miatt, így gyakrabban fordulnak majd elő viharos esőzések és áradások. A jelentés szerint az Egyesült Államok szárazföldi területeire lehullott csapadék mennyisége az elmúlt évszázadban 7 százalékkal nőtt.

A Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal irányításával készült tanulmány az amerikai kormányzat eddigi legmesszebbmenőbb megállapításait tartalmazza azzal kapcsolatban, milyen éghajlati változások várhatók a következő években a globális felmelegedés következtében.

A jelentés szerint a globális felmelegedés okozta magasabb hőmérséklet miatt súlyos aszályok várhatók az Egyesült Államok délnyugati részén, Mexikó egyes területein és a Karib-tenger térségében. Hőhullámok többnyire a szárazföldi területeket, Észak-Amerika délnyugati részét sújtják majd.

A Környezetvédelmi Hivatal által pénteken közzétett másik kormányjelentés szerint a klímaváltozás egyes hatásai enyhíthetők a folyóparti növényzet újratelepítésével, illetve az ökoszisztémák ellenálló képességének növelésével.

Illinois államban az utóbbi napok viharos időjárása és a medréből kilépő Mississippi miatt 24 ember halt meg. Az árvíz 2 millió hektárnyi földet és kisebb part menti településeket, hidakat öntött el; gyárakat és energiaelosztó központokat kellett bezárni.

A gátak több helyen is átszakadtak, szakértők szerint a kár eléri a több milliárd dollárt.

Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×