Infostart.hu
eur:
385.77
usd:
328.9
bux:
121322.24
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Mégsem a klímaváltozás miatt több a hurrikán?

Természetes jelenség és nem a globális felmelegedés következménye, hogy évről-évre több a hurrikán az Atlanti-óceánon - olvasható egy új tanulmányban, amelynek amerikai szerzője korábban egészen más álláspontot képviselt.

A felmelegedés miatt éppen hogy egyre kevesebb, bár erősebb szelet és több csapadékot hozó felhőörvény alakul ki az Atlanti-óceánon Tom Knutson szerint. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration - NOAA) meteorológusa korábban több publikációban figyelmeztetett a globális felmelegedés káros hatásaira. A trópusi forgószelek gyakoriságának nagyjából egy évtizede megfigyelhető emelkedését is az emberi tevékenység következtében beindult klímaváltozással hozta kapcsolatba, és panaszkodott is amiatt, hogy a Bush-kormányzat cenzúrázza a munkáit.

Az állami kutatóintézet tudósa a Nature Geoscience című amerikai folyóirat honlapján vasárnap megjelent cikkében viszont amellett érvel, hogy a viharaktivitás emelkedése természetes jelenség, egy több évtizedig tartó ciklus része, és a klímatudósok nagy részének felfogásával ellentétben nincs köze az üvegházhatású gázkibocsátáshoz.

Számítógépes modellvizsgálatok alapján Knutson azt valószínűsíti, hogy a viharos időszak az évszázad végére lecseng; 18 százalékkal csökken a hurrikánok száma, és 30 százalékkal kevesebb ér partot az Egyesült Államokban. A felszíni vizek melegedése miatt ugyanakkor a trópusi ciklonok némileg erősebbek lesznek, és csaknem 40 százalékkal több csapadékot hoznak.

A tanulmány megállapításait több szakértő kétségbe vonja. A kritikusok szerint a Knutson-féle számítógépes modell nem kellően pontos. Kevin Trenberth, a Nemzeti Légkörkutató Központ (National Center for Atmospheric Research) klímakutatója szerint például "nemcsak a hurrikánok száma, hanem a viharintenzitás, az időtartam és a felhőörvény mérete is számít, a modell viszont mindezt nem veszi figyelembe".

Június elején kezdődik a szezon


Knutson szerint a komputermodell valóban nem alkalmas pontos számításokra, de nem is arra való, hanem arra, hogy nagy vonalakban képet alkossanak vele az évszázad végéig várható fejleményekről.

A hurrikán a trópusi ciklon közép-amerikai típusa. A New Orleanst leromboló 2005-ös Katrina óta a globális éghajlatváltozás jelképe. A légörvény keletkezéséhez hatalmas méretű meleg vízfelület szükséges, amely felett beindulhatnak a viharképződéshez vezető légköri folyamatok. A képződmény trópusi viharnak minősül, amíg a benne fújó szelek sebessége el nem éri az óránkénti 120 kilométert. Ettől kezdve a vihar már hurrikán, a szakemberek regisztrálják, nevet adnak neki, és nyomon követik a mozgását.

Az úgynevezett hurrikánszezon június elején kezdődik és hat hónapig tart. A Colorado állami egyetem előrejelzése szerint idén az átlagot 50 százalékkal meghaladóan viharos szezon várható. A NOAA, Knutson intézete május 20-án, kedden publikálja az előrejelzését.

Egy közepes évben 10 trópusi viharból lesz hurrikán, ebből kettő pedig különlegesen erős - az óránkénti 177 kilométeres sebességet meghaladó gyorsasággal száguldó - hurrikán. Az Egyesült Államok partjait háromévente átlagosan öt hurrikán éri el.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Fellázadt a globális kötvénypiac - Így reagál a forint

Fellázadt a globális kötvénypiac - Így reagál a forint

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×