Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Bionika: a jövő tudománya Magyarországon is

Testbe ültetett gyógyszeradagolók kifejlesztésére, a chipes vérképelemzés és a háromdimenziós orvosdiagnosztikai képalkotók alkalmazására lesznek képesek azok a fiatal diplomások, akik részt vesznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös képzésén, amely "bionika" néven zöld jelzést kapott az oktatási minisztériumtól. A képzés - Európában elsőként - Magyarországon és a londoni Imperial College-ban egy időben indul.

A biológiai jelenségek gyenge elektromos kölcsönhatásai révén ezek érzékelhetők, ezek segítségével pedig olyan információk szerezhetők az élővilágról, amilyenek korábban nem - mondta az InfoRádiónak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának rektora.

Roska Tamás közölte: így megmondható, hogy egy adott gyógyszer egy adott ember számára hatásos lesz-e vagy sem. Jönnek a személyre szabott gyógyszerek, vakcinák.

Bizonyos végtagokat is lehet ezzel a technológiával mozgatni, ez azonban csak a jéghegy csúcsa - tette hozzá az akadémikus -, mert egyelőre még nem megoldott például a súlyos gerincsérültek idegvezetésének pótlása.

A PPKE rektora elmondta: már Magyarországon is vannak olyan lebénult betegek, akik combjukra helyezett elektródákkal kerékpározni is képesek, így nem sorvadnak el az izmaik, és tréningben maradnak addig is, amíg elkészül számukra a hiányzó idegvezetéseket pótló protézis.

Roska Tamás szerint az új technológiák, többek között háromdimenziós orvosdiagnosztikai képalkotók alkalmazása, vagy a chipes vérképelemzés négy-öt éven belül elterjednek, ezért óriási igény lesz az ezekhez értő szakemberekre.

Az akadémikus közölte: egy amerikai cég, amely az agyba ültethető gyógyszeradagolókat gyárt, Magyarországon szeretne létrehozni egy leányvállalatot, ennek a vállalkozásnak pedig olyan szakemberekre lesz szüksége, akik értik a neurobiológiai alapjait, az elektronikát és a számítástechnikát is.

"Ez egy új műfaj az információs technológiák és a biotechnológiák találkozási pontján" - mondta Roska Tamás.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×