Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
A kenyai Eliud Kipchoge (b) a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia férfi maratonfutó versenyében a szapporói Odori Parkban 2021. augusztus 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Kadzsijama Sudzsi

Veszélyes doppingbűnt követhetett el az olimpia előtt egy bahreini maratonista

"Jutalma" a versenyengedély felfüggesztése, és egy mindössze 25. hely az olimpián.

A doppingellenes szabályok megsértése miatt felfüggesztették a bahreini maratoni futó, el-Hasszán el-Abbasszi versenyzési engedélyét.

Az atlétika tisztaságát felügyelő nemzetközi testület (AIU) csütörtöki bejelentése szerint a 37 éves sportoló a tokiói olimpia augusztus 8-ai, maratoni versenyszámát követően szolgáltatott mintája hozott pozitív eredményt, mivel homológ vérátömlesztésre utaló jeleket mutattak ki nála.

A homológ vérátömlesztés során a sportoló szervezetébe más vére kerül, autológ esetben kapja vissza a sajátját.

El-Abbasszi 2:15:56 órás eredménnyel a 25. helyen végzett az olimpián, amelyet a férfiaknál a kenyai Eliud Kipchoge nyert meg 2:08:38 órás idővel.

Egy bahreini atlétát, az 1500-as futó Szadik Mikhu versenyzési engedélyét már korábban felfüggesztették, mivel a tokiói olimpia alatt vérátömlesztést kapott.

A folyamatban lévő esetekben megvárják a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (ITA) eljárásának lezárását, amely megállapítja, hogy a gyanúsítottak valóban megsértették-e a doppingellenes szabályokat, és ha igen, milyen következményekkel, szankciókkal kell szembenézniük.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×