eur:
394.03
usd:
364.81
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Josep Maria Bartomeu klubelnök a spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszó FC Barcelona új, holland vezetőedzőjének, Ronald Koemannak a hivatalos bemutatásán Barcelonában 2020. augusztus 19-én. A csapat öt nappal korábban 8-2-es vereséget szenvedett a Bayern Münchentől a labdarúgó Bajnokok Ligájának negyeddöntőjében.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alejandro Garcia

A Barcelona elnöke sziklát dobott a vízbe a búcsúnyilatkozatával

Aligha gondolta bárki, amióta csak megtartották a Bajnokok Ligája sorsolását, hogy azon a napon, amelyen a „királykategóriában” a Barcelona és a Juventus találkozik egymással, a katalánok kapcsán nem a mérkőzés lesz a fő szenzáció, hanem immár csak korábbi elnökének lemondása. Josep María Bartoméu kedden késő este bejelentette a lemondását, s ez még szerdára is bőven ad témát a világsajtónak. Mi következik most, ki most az első ember? Ráadásul utolsó, elnökként tartott sajtótájékoztatóján Bartoméu nemhogy követ, sziklát dobott a vízbe azzal, hogy közölte: hétfőn a Barcelona beleegyezett abba, hogy csatlakozik az előkészületi fázisban lévő Európai Szuperligához.

Az alaphelyzet: a második elnöki ciklusát töltő elnöknek márciusban kellett volna lemondania, de hónapok óta támadják, hamarabbi lemondásra akarták bírni. Szeptemberben ellenlábasai egy bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírásgyűjtést kezdeményeztek ellene, e hónap elejére kiderült, megvan az az érvényes szavazatszám, amellyel megindítható a bizalmatlansági eljárás. Nemrégiben Bartomeu és az elnökség arra kérte a katalán kormányzatot, hogy napolja el a rendkívüli (egészségügyi) helyzetre tekintettel a voksolást, ezzel kapcsolatban azonban nem kapott pozitív választ.

A katalán napilap, a Sport így foglalta össze a helyzetet: „A kedden összehívott rendkívüli és azonnali igazgatósági ülés után Bartomeu és az igazgatótanács többi tagja úgy döntött, hogy lemond, mielőtt az ellenük indított bizalmatlansági eljárás szavazásnak indul. Bartomeu és a testület az utolsó pillanatig megpróbálta elérni, hogy a katalán kormány visszavonja a szavazás engedélyezését. Mivel ez nem sikerült, Bartomeu és az igazgatóság úgy érezte, hogy nem marad más választása, mint lemondani.”

Guillem Balague, a spanyol labdarúgás Európa-hírű szakértője azt írta a BBC-nek, hogy Bartomeu nem akarta, hogy ő legyen az első elnök, akit egy bizalmatlansági szavazással távolítanak el a posztjáról. Ellenzékének a szavazatok 66 százalékára lett volna szüksége a megbuktatáshoz, de a becslések szerint a szavazásra jogosultak nyolcvan százaléka ellene volt.

A besoccer nevű portál konkrétan és kategorikusan fogalmazott:

„Bartomeu vitathatatlanul a legrosszabb elnök a Barcelona történetében.

Hatéves hivatali ideje drámai visszaesés jellemezte a klub teljesítményét (értsd: a labdarúgókét), és majdnem elveszítette Messit, a klub eddigi legnagyobb játékosát, aki megpróbálta ingyen elhagyni a klubot.”

A lapok emlékeztetnek arra, hogy a Bartomeu-érában a futballcsapat négy bajnoki címet, és négy Király-kupát nyert, a csúcspontot az első idény triplázása jelentette, a Bajnokok ligája megnyerésével. Azóta ellenben a nemzetközi porondon elért eredmények drasztikusan romlottak, a Barça még az elődöntőbe is csak egyszer tudott bejutni, miközben Neymar eladásából származó pénz elfolyt, több mint 400 millió euróba került csak három játékos, Philippe Coutinho, Antoine Griezmann és Ousmane Dembele megszerzése.

Több spanyol lapban is fellelhető az összegzés: pénzügyileg a klub katasztrofális helyzetbe került.

Talán ezt kompenzálandó siettette Bartomeu az Európai Szuperligához való csatlakozást, ami anyagilag nagyon csábító ajánlat, ugyanakkor nagyon bizonytalanná teszi az országos bajnokságban és a BL mostani rendszerében való szereplést is, mivel a csapatokra évi 30-34 mérkőzéses terhet róna. A spanyol La Liga elnöke, Javier Tebas ezért is ágált ellene: „Bartomeu ezzel a bejelentésével csak megerősítette, mennyire tudatlan a futballipar történéseivel kapcsolatban, ez egy olyan sorozat lenne, aminek nincs kifutása.”

A Barcelona, ellentétben mondjuk az angol vagy az olasz klubokkal, a pártoló tagok, populárisabban a szurkolók tulajdonában van. A pártoló tagoknak hozzá kell járulni az Európai Szuperligához való csatlakozáshoz, de Bartomeu szerint csak ez a lépés garantálná azt a plusz bevételt, amelyre szükség van ahhoz, hogy a klub a rajongók kezében maradjon.

A Szuperliga 2024 előtt biztosan nem indul, így először az addigi időszakot kell átvészelni. Az elemzők szerint ugyanakkor Bartomeu távozásának egyik nagy hozadéka, hogy megnőtt a valószínűsége annak, hogy Lionel Messi meghosszabbítja jövőre lejáró szerződését.

A következő három hónapban sor kerül az elnökválasztásra,

kiderül, ki lesz Bartomeu utódja. Addig ideiglenes testületet irányít, amelynek feje a 68 éves Carles Tusquets.

Tusquets a barcelonai gazdasági bizottság elnöke, neves katalán üzletember, aki tavaly pályázott a barcelonai kereskedelmi kamara elnöki posztjára, bár végül azt a versenyt elvesztette. Régi motoros, mindössze 27 éves korában már a Barcelona pénztárnoka volt, és most a spanyolországi Banca Mediolanum néven ismert Trea Capitalt irányítja. Az immár 90 éves korábbi katalán elnök Jordi Pujol ügyét vizsgáló bíró, Jose de la Mata azzal vádolta Tusquetset, hogy 26 millió eurót rejtett el Svájcban Pujoléknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×