A programban érintett Szobtól, egészen Dömsödig szinte minden település Duna-parti megállóhelye és több budapesti kikötési pont is. Erről tartott sajtótájékoztatót a szövetség a Szentendrei Polgármesteri Hivatalban - írja a kajakkensusport.hu.

A versenysportban, a gyorsasági és maraton szakágban évtizedek óta ér el világraszóló sikereket a magyar kajak-kenu. Az olimpiai- és világbajnoki aranyérmek hátterét az egyre népesebb utánpótlásbázis, valamint a szabadidősport jelenti. Utóbbi terület szélesítése érdekében a sportág négy évvel ezelőtt elfogadott fejlesztési stratégiája kimondta, hogy meg kell kezdeni a vízitúra útvonalak-, és az ezekkel összefüggő szolgáltatások fejlesztését az egész országban.

A sportág stratégiájában meghatározott célok illeszkednek az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt, Európai Uniós forrásokat felhasználó pályázatok célkitűzéseihez. Ezért az MKKSZ, a Közép-Duna mentén a helyi önkormányzatokkal, egyesületekkel együttműködve, konzorcium vezetőként pályázatot nyújt be a közép-dunai régió legfőbb vízitúra-útvonalának fejlesztésére.

Ebben a régióban a konzorcium 16 megállóhely, összesen 800 millió forintos fejlesztésére pályázik. A programba Szob, Vác, Göd, Dunakeszi, Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre, Budapest – Római part, Budapest – Latorca utca úszóház és megállóhely, Budapest – Pesterzsébet, Budapest – Csepel, Szigetszentmiklós, Szigetcsép, Kiskunlacháza, Ráckeve és Dömsöd kapcsolódott be.

„A versenysport menedzselésén kívül a sportág legfontosabb feladata az egészséges emberek nevelése és ennek jó eszköze a vízi turizmus támogatása, felkarolása” – mondta a sajtótájékoztatón Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki hozzátette: nem csak egyszerű infrastrukturális és eszközberuházást szeretnénk végrehajtani a közép-dunai megállóhelyeken, hanem komplex szolgáltatásfejlesztésről is szó van.

– „A vízitúra útvonalak bemutatására készül egy olyan okostelefon-alkalmazás, amelynek segítségével mindenki a saját igényei szerint tervezheti meg programjait, értesülhet a bebarangolt régió turisztikai attrakcióiról, szállást foglalhat, vagy vendéglátóhelyet választhat, valamint megismerkedhet a vízitúrázás alapjaival. A fejlesztésre kerülő megállóhelyeket pedig a szövetség a www.viziturapont.hu oldalon mutatja majd be.”

A sportág első embere elmondta, hogy ugyan a mostani pályázati anyagban még nem szerepel, de három éve már készítettek az óbudai Hajógyári-szigetre egy rendezési tervet, amiben szerepel, hogy a terület központja lehetne a teljes közép-európai vízitúra hálózatnak.

Verseghy-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere is kiemelte: fontosnak tartja, hogy a város bekapcsolódjon ebbe a nagy nemzetközi vízitúra hálózatba.

„Azon dolgozunk, hogy minél több olyan kapcsolódási pontja legyen a városnak a folyóval, amelyeknek segítségével a Duna még inkább életünk szerves részévé tud válni. Törekednünk kell arra is, hogy a Dunán, mint útvonalon keresztül minél több látogató érkezzen hozzánk, akik találkoznak Szentendrén, a Dunakanyar kapujában a többi jármóddal, a gyalogos-, a kerékpáros- és a lovasturizmus nyújtotta lehetőségekkel is.” – fogalmazott a városvezető.

Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere arról beszélt, a cél a tervezett fejlesztéssel az, hogy a városban élők és a turisták megismerjék a Ráckevei-Duna páratlan természeti adottságait és a Csepel-sziget épített- és kulturális értékeit is.

„Ha létrejön a beruházás, akkor az ország legnagyobb szigetét jobban be tudjuk majd mutatni. Emellett, ha kulturált körülményeket biztosítunk a vízitelepen a szabadidősportnak és a versenysportnak is, akkor azzal jó jár a város, jól járnak a látogatók és jól jár a kajak-kenu sportág is.” – tette hozzá Szigetszentmiklós első embere.

Bús Balázs, Óbuda polgármestere a hagyományosan vízisport-központnak számító Római-partot érintő fejlesztésekről beszélt.

„Azt szeretnék, ha az árvízvédelemmel és a turizmussal együtt a kajak-kenu sport és a vízi sport funkciói is erősödnének a területnek. Bízom benne, hogy a szövetség támogatásával fel fogjuk tudni újítani Pünkösdfürdőn, a Római-part északi részén azt az ingatlanunkat, amely egy helyszínen szolgálná ki a kerékpárosokat és a Dunán érkező vízitúrázókat is” – mondta a 3. kerület polgármestere. A Hajógyári-szigetre vonatkozó rendezési tervvel kapcsolatban Bús Balázs úgy fogalmazott, hogy azok teljes mértékben összevágnak az önkormányzat elképzeléseivel, így támogatni fogják azokat.

Csaba Edvin, az MKKSZ szakmai igazgatója úgy vélte, a fejlesztések legfontosabb célja, hogy Magyarországon újraszülessen a vízi élet, benépesüljenek a hazai vizek.

„Arra is törekszünk, hogy ne „csak” megállóhelyeket, hanem közösségeket is építsünk. A kajak-kenu sportban pedig különleges közösségek vannak. Nálunk van értéke a hagyományoknak, tapasztalatoknak. Olyan lehetőség ez a szabadidősport fellendítésére, amelyre korábban a sportágban nem volt példa – mondta a szakmai igazgató, aki néhány mondatban kitért a Latorca utcában, az MKKSZ székháza mellett létesülő megállóhelyre is. – Ez a pont kiváló lehetőséget ad a környéken élőknek, a Népfürdő utcai háztömbök lakóinak, hogy ideális körülmények között, szemben a Margitszigettel szálljanak vízre. A parton egy úszóház elhelyezését tervezzük, ahonnan elindulva olyan belvárosi látnivalók is elérhetővé válnak, mint a Parlament, vagy éppen a Lánchíd, vagyis a legfrekventáltabb Duna-szakasz” – tette hozzá Csabai Edvin.