Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Nyitókép: Facebook/BORBALA

Nemzetközi divathét Budapesten a fenntarthatóság jegyében – ezek most a trendek, legfőbb változások

Vasárnapig tart a Budapest Central European Fashion Week, amelyen az újrahasznosítás kerül a középpontba. A divathéten részt vevő BORBALA márka alapító-tervezője, Ferencz Borbála az InfoRádióban elmondta: a hazai divatcégek jelentős része Magyarországon végzi a gyártást, itthon szerzi be az alapanyagokat, ami az alapja a fenntarthatóságnak, a világmárkák viszont már nem feltétlenül így gondolkodnak.

Szeptember elsején, hétfőn kezdődött és vasárnapig tart a Budapest Central European Fashion Week. A divathéten a 2026-os tavaszi-nyári kollekciók bemutatója mellett divatipari programok, újrahasznosításról és a fenntarthatóságról szóló workshopok, fotóművészeti és kortárs képzőművészeti projektek, valamint gasztronómiai kiállítók várják a szakmát és a nagyközönséget Budapest számos pontján, köztük a Nemzeti Táncszínházban. A programok többsége ingyenes, de a workshopokon és a beszélgetéseken való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program ezen az oldalon érhető el.

A divathéten jelen van a BORBALA márka is, amely formabontó megoldásaival egyre népszerűbb a divatkedvelők körében. A márka különlegessége, hogy tervezője, Ferencz Borbála használt anyagokkal dolgozik, általában a különböző textileket összeollózza, és patchwork technikával készíti el színesebbnél színesebb kollekcióit. A BORBALA az upcycling (magyarul értéknövelő újrahasznosítás) megoldásokat képviseli, melynek lényege, hogy a hulladékként kezelt anyagokból teremtenek valami újat, értékeset.

Ferencz Borbála az InfoRádióban elmondta: a Budapest Central European Fashion Week nemcsak egy grandiózus rendezvény, hanem nagyon fontos találkozási pont, ahol a hazai és a külföldi divatipar jeles képviselői, alkotói köszönthetik egymást. Többek között influenszerek, divattervezők, gyártók, médiaszereplők és a divat világához valamilyen formában kötődő személyek fordulnak meg a divathéten a főváros számos frekventált pontján.

A showroomok programjai inkább a szakmabelieknek szólnak, de több olyan kiállítás vagy előadás szerepel a műsorban, amelyek érdekesek lehetnek a civileknek is. Bár a legtöbb esemény ingyenesen látogatható, a kifutós divatbemutatókra jegyet kell vásárolni.

A mostani divathéten a kísérő programokban hangsúlyos szerepet kap az újrahasznosítás és a fenntarthatóság.

A nagy divatházak nem feltétlenül járnak az élen ezen a területen, bár a kommunikációjuk sok esetben mégis erre épül. A BORBALA viszont egy olyan márka, amelynek nagyon fontos mind az újrahasznosítási, mind a fenntarthatósági szempont. Ferencz Borbála úgy fogalmazott, saját márkájának az „alapköve” az upcycling, és minden elképzelést, tervet vagy megvalósítást erre épít a csapatával. Mint mondta, egyáltalán nem kell minden márkának ezt a stratégiát követnie. Egyesek az új anyagok közül is a fenntarthatóbbakat választják, mások pedig csak a hazai gyártásra koncentrálnak. Úgy véli, rengeteg olyan szempont van, ami alapján egy márka fenntarthatóbbá tud válni.

Ferencz Borbála kiemelte, hogy a hazai divatcégek jelentős része Magyarországon végzi a gyártást, itthon szerzi be az alapanyagokat, ami az alapja a fenntarthatóságnak. Világszinten a nagy márkák már nem feltétlenül így gondolkodnak, hiszen exportra termelnek, azonnal reagálnak a gyorsan változó trendekre, a magyarok viszont Ferencz Borbála meglátása szerint

„lassabb, átgondoltabb tempóban üzemelnek, ami a fenntarthatóság szempontjából nagyon jó hozzáállás.”

Az elmúlt hetekben több bejáratott magyar divatmárka is bejelentette, hogy befejezi a tevékenységét, de a BORBALA alapító-tervezője szerint globálisan is megfigyelhető ez a tendencia. Azt tapasztalja, most nagyon sok a bizonytalanság a szakmában világszerte. Bizonytalan időkben pedig ha van is elegendő pénzük az embereknek, nagyon meggondolják, mire költik. A befektetők sem szívesen áldoznak pénzt olyan márkára, ami kevésbé ismert. Ferencz Borbála megjegyezte: „a csapból is a fast fashion cégek folynak”, melyeket jól ismernek az emberek, és ennek van egy pszichológiai hatása, hiszen jobban megbíznak a vásárlók az ilyen márkákban, sokszor a hazaiak kárára. Utóbbiak korlátjaik miatt nem tudnak annyira sokat költeni hirdetésekre, így hátrányba kerülnek a piacon.

Ferencz Borbála szerint ilyen gazdasági környezetben nem meglepő, hogy az emberek kevesebbet költenek minőségi divatcikkekre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly változások történtek az ellátási láncban is világszerte, főleg a vámok miatt. Sokkal nehezebb a dolguk azoknak, akik eddig leginkább az Egyesült Államokba exportálták termékeiket. Jelentős akadályokba ütköznek a gyártók, kivitelezők az anyagbeszerzésben is, hiszen a beszállítók is a kárvallottjai a kialakult helyzetnek.

Összességében úgy véli, a márkákat és a vásárlókat is rosszul érintik a fejlemények, amit az emberek főleg az árak emelkedésében vesznek észre. Ha pedig a vásárlók elbizonytalanodnak, és inkább másra, a mindennapi életük szempontjából fontosabb dolgokra költenek, logikus következmény, hogy csökkennek az eladások a ruhaiparban is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×