1980-ban volt az első Kaláka Fesztivál, az évente szokásos eseményt most is megrendezik, a házigazda ezúttal – negyvenötödjére – Eger, június utolsó hétvégéjén.
Társak is akadtak a hosszú évtizedek alatt, ilyenek a Muzsikás és a Vujicsics együttes, ők most is „ott lehetnek” – fogalmazott az InfoRádió megkeresésére Gryllus Dániel, az együttes alapítója.
Egerben az Érsekkertben lesz a központi helyszín, de a színházban is koncerteznek majd, Szabó Lőrinc- és Babits-esttel jelentkezik együtt a Kaláka és a Misztrál. Lesznek természetesen gyerekkoncertek is szombaton és vasárnap délelőtt. Templomban is koncerteznek majd, és lesz egy séta érsekkerti végállomással.
„Séta közben a Kaláka itt-ott megáll, játszik egy-egy nótát csak úgy, az utca szélén, de aztán persze fölmegyünk a színpadra, és másfél órás koncert lesz vasárnap este” – említette.
A zenekaron kívül hallható még a Romano Drom, a Makám, az Aranyakkord Kiss Tibivel, a Cimbaliband, a Simply English, Bognár Szilvia, Sebestyén Márta, a Góbé és záró zenekarként a Csík vasárnap este.
Öccsének, Gryllus Vilmosnak önálló koncertje is lesz, de látható majd a Kalimpa és a Kereplő Színház is, ahogy bábszínházakkal és bábjáték-automatával is lehet majd találkozni.
Az évfordulóra visszatérve elmondta, 45 év nagy idő sok szempontból, zenészeknek például az albumkészítés szempontjából különösen is; gyakorlatilag megszűnt a CD, még ha most visszatérni látszik is az LP, a jövő nem igazán látszik, Gryllus Dániel szerint most „az internet egyes nótákat is felvesz”.
A 45 év alatt műfajok is jöttek-mentek; a korszak elején a folk műfaj ébredezett, világzene még nem volt, az autentikus népzene viszont mára vált nagyon játszottá. „1980-ban a táncházmozgalom megalakulásától még egy évtizedre sem voltunk, és ma már mindenki tudja, mi az a táncház, mit jelent az, hogy autentikus népzene, mi az, hogy feldolgozott népzene, mi az, hogy népzenei befolyások alapján mindenféle zenét lehet csinálni, ráadásul nem csak magyar népzene van, a világzenében vegyülnek a különböző népzenei áramlatok” – fejtegette.
A sokszínűségre példaként hozta a Csík zenekart, amely „abszolút tud autentikus népzenét is játszani, de a világ összes zenéjét magukba tudják olvasztani és vegyítik”.
A Kalákáról ebben az összefüggésben elmondta, nem lehet egy stílusba besorolni, mert verseket énekelnek, és aztán minden verset a maguk módján énekelnek el, ahogy az „természetes módon következik”, de úgy, hogy az visszaadja a vers témáját, a költő nemzetiségét, korszakát, a vers stílusát is akár.
„Néhol mi is használunk magyar népzenét, például Arany János A világ című versénél, még ha furulyával is játszom a hegedűszólamot, népzenei elemeket foglalkoztató muzsikát tettünk alá” – ecsetelte Gryllus Dániel.