Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Bécs, 2015. december 30.Mariss Jansons lett karmester a Bécsi Filharmonikusok zenekarát vezényli az együttes hagyományos újévi koncertjének főpróbáján a bécsi Musikverein koncerttermében 2015. december 30-án. (MTI/EPA/Hans Punz)
Nyitókép: MTI/EPA/Hans Punz

Meghalt Mariss Jansons lett sztárkarmester

A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának (Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks) vezető dirigense 76 éves korában, szentpétervári otthonában hunyt el szívbetegségben.

A művészt nemzedéke legnagyobb karmesterei között tartották számon, Magyarországon is többször koncertezett. Mariss Jansons 1943-ban, a náci megszállás idején született a rigai gettóban. Szülei a rigai operában dolgoztak, édesapja karmester, édesanyja mezzoszoprán énekes volt. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, és szülei révén már hároméves korára kívülről ismerte a klasszikus opera- és balettirodalmat.

A család Rigából az akkori Leningrádba - a mai Szentpétervárra - költözött, ahol édesapja állást kapott az operában, ő pedig hegedülni, zongorázni tanult és megkezdte zenekarvezetői tanulmányait is. Egy ösztöndíj révén 1969-ben eljutott Bécsbe, és felkarolta a kor legtekintélyesebb karmestere, Herbert von Karajan. A leginkább meghatározó hatással mégis az egykori Szovjetunió legnagyobb karmestereként számon tartott Jevgenyij Mravinszkij volt rá, aki 1971-ben maga mellé is vette asszisztensnek a Szentpétervári Filharmonikus Zenekarhoz.

Első jelentős nyugati megbízatása Oslóba vezette, ahol 1979-től 21 évig dolgozott, a világ vezető együttesei közé emelve a norvég főváros nemzeti szimfonikus zenekarát (Oslo Filharmonien). Vezető karmesterként dolgozott a Pittsburghi Szimfonikus Zenekarnál is, a Bayerischer Rundfunk együttesének irányítását pedig 2003-ban vette át.

Több mint egy évtizedig - 2004-től 2015-ig - párhuzamosan dolgozott Münchenben és Amszterdamban, ahol a szintén világhírű Királyi Concertgebouw Zenekarnál is a vezető karmesteri feladatokat látta el.
Mindkét munkát "200 százalékos odaadással végezte, és úgy törődött a zenekarokkal, mint egy szerető apa a két fiával" - emelték ki a Bayerischer Rundfunk közleményében, amely szerint Mariss Jansons szerződése 2024-ben járt volna le.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×