Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója interjút ad irodájában az MTI munkatársának 2014. december 17-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Vidnyánszky Attila: valós alternatíva születik a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel szemben

Büszke az elmúlt öt évben kialakított, hat pilléren nyugvó, egyedülálló struktúrára a Nemzeti Színház igazgatója. A rendező- és a dramaturgképzés akkreditálásával teljesedhet ki a Kaposvári Egyetem színházi képzése – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vidnyánszky Attila. Az intézmény művészeti rektorhelyettese hozzátette: ez a képzés egészen más alapokon nyugszik, mint a Színház és Filmművészeti Egyetem koncepciója, így valós alternatívát kínálhat a diákoknak.

A Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila első igazgatói ciklusa alatt egy teljesen új struktúrát dolgozott ki a működésére – erről az újabb öt évre megválasztott direktor beszélt, hangsúlyozva:

egyetlen másik magyar színház sem működik ilyen összetettséggel, és külföldi sem sok.

„Van egy hat lábon álló pillérsor, amely tartja ezt az intézményt”

– fogalmazott az színházvezető. "Az egyik – és talán legfontosabb – a klasszikus repertoárszínházi lét. Az előadáskínálatot folyamatosan karban kell tartani" – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

A második pillér a befogadó attitűd – mondta a Nemzeti Színház Igazgatója. „Az elmúlt évadban több mint száz előadást fogadtunk be” – emelte ki. A harmadik pillérnek a társulat utazásait, vidéki és külföldi fellépéseit tartja. A negyedik – Vidnyánszky Attila szerint – a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM).

Az ötödik a színházon belül megvalósuló események. „Ezeknek egy részét mi befogadjuk, másik részét mi generáljuk” – árulta el a színházigazgató. „Most például tart a Jelenlét Fesztivál, és én nagyon szeretném, ha minden évben a színházi világnap környékén a nemzetiségi színházak itt ünnepelnének velünk” – tette hozzá. Éves szinten 15-20 eseményt rendez vagy fogad be az intézmény.

A Nemzeti Színház struktúrájának utolsó fontos pillére az együttműködés a Kaposvári Egyetemmel. „Erre sincs példa, ilyen intenzitású együttlétre a diákokkal. Itt szocializálódnak, itt tanulják meg a színházat; minden évfolyam egy évet eltölt a Nemzetiben” – fogalmazott Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház újabb öt évig megválasztott igazgatója szerint

a következő évek feladata ezen struktúra csiszolgatása, és mindenképpen megtartása lesz.

Kudarcok

„Nyilván hosszan tudnám sorolni azt, hogy hol voltak kudarcok és mi az, ami fájóan nem sikerült” – ismerte el első igazgatói ciklusáról Vidnyánszky Attila. Annak idején elhatározta, hogy a rendelkezésére álló öt évben egy olyan előadás megszületését segítik, amely aztán alap repertoárdarabjává válik a magyar színháznak. Végül nem sikerült olyan színdarabot készíteniük, amelyet más színházak is játszottak.

„Talán a következő öt évben sikerül”

– tette hozzá.

„Vannak témák, amelyeket nem érintettünk, vannak alapmítoszok, amelyek kevésbé kaptak hangsúlyt az elmúlt öt évben. Ez nem jelenti azt, hogy az új szövegek kapcsán nem ügyködünk és nem munkálkodunk” – hangsúlyozta a színházigazgató. „Vannak drámaírók is a környezetünkben, most is írnak számunkra drámát” – tette hozzá Vidnyánszky Attila.

Színházi utánpótlás

Vidnyánszky Attila, a Kaposvári Egyetem művészeti rektorhelyetteseként a tanintézmény működéseiről és terveiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az egyetem komplex osztályok elindítását tervezi,

miután sikerül akkreditálniuk a rendezői szakot és a dramaturgképzést. Ezáltal a különböző szakon tanuló hallgatók együtt tanulnának. „Mi egy évig úgy tanultunk – én rendezői szakon –, hogy együtt játszottunk a színészekkel, és velünk együtt tanult a szervezés, tervezés, igazgatás szak. A jövendőbeli igazgatók, marketingigazgatók ott bukfenceztek velünk, és nagyon jót tett nekik egy év, hogy megtapasztalták, mi ez” – magyarázta Vidnyánszky Attila.

A rektorhelyettes szerint

a Kaposvári Egyetem így valós alternatívát nyújt majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel szemben,

hiszen más alapokon nyugvó képzést kínál. Vidnyánszky Attila szerint a földrajzi problémákat sikerült leküzdeniük, bár mindig nehézséget fog okozni, hogy Kaposvár Budapesttől távol van, illetve, hogy a színházhoz kapcsolt évfolyamok egy harmadik városban gyakorolhatnak. „Sokkal többet ad, mint amennyi problémát okoz” – hangsúlyozta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×