Abraham Lincoln elnököt 1861. március 4-én iktatták be hivatalába. Egy héttel később a déli államok megalakították a Konföderációt, majd április 12-én kitört az 1865-ig tartó polgárháború. A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.

A május 25-i New York-i árverésen az emancipációról szóló proklamációt és az amerikai alkotmány 13. kiegészítését is eladásra kínálják. Az aukciósház reméli, hogy a két dokumentumért, amelyet együtt adnak el, ötmillió dollár (1,4 milliárd forintért) is befolyhat.

A 13. kiegészítés árverésre bocsátott példánya a dokumentumból eredetileg készült 14 példány egyike. Lincoln elnök 1865. február 1-jén látta el kézjegyével a történelmi iratot. A most eladásra kínált dokumentum egyúttal a szenátus számára készült három példány egyike, amelyet az alelnök és 36 szenátor is aláírt. A Sotheby's becslése szerint az ára 2-3 millió dollár (563 millió-845 millió forint) lehet.

A 13. kiegészítés törölte el a rabszolgaságot az Egyesült Államokban. A dokumentumot 1865 decemberében ratifikálták, hat hónappal a polgárháború vége után. Lincoln azonban már nem láthatta, hogyan valósult meg, amiért életében küzdött, mivel 1865 áprilisában meggyilkolták.

A Sotheby's árverésén megvásárolható emancipációs proklamáció nem az eredeti példány, bár ezt is aláírta Lincoln. Az irat az 1864-ben korlátozott számban kinyomtatott példányok egyike, amelyekkel az amerikai vöröskereszt elődjének akartak pénzt gyűjteni, hogy támogassák a katonákat és családjukat. A dokumentumot William Seward külügyminiszter is ellátta kézjegyével.

A dokumentumból 48 példány készült, de csak 27 maradt fenn, ezek egyikét árverezik el. A Sotheby's 1,5-2 millió dollárra (442 millió-563 millió forintra) becsülte az árát.