Ravel 1928-ban írta a művet, amelyet még abban az évben be is mutattak Párizsban.

A becslések szerint a Bolero után csak 1960 óta összesen 50 millió euró (15,5 milliárd forint) jogdíjat fizettek a felhasználók.

"Ezután valószínűleg még többet fogjuk hallani reklámokban és filmekben" - mondta Laurent Petitgirard, a francia szerzői jogvédő hivatal (SACEM) munkatársa, aki szerint minden percben felhangzik valahol a világon a népszerű mű.

Ravel (1875-1937) eredetileg balettzenének írta a darabot Ida Rubinstein orosz balett-táncos számára. Hamar világsiker lett, a hipnotikus-monoton zene sok hallgatót vont a hatása alá. A zeneszerző maga tárgyilagosan fogalmazott: "ez egy egyszerű és közvetlen darab, amiben a virtuozitásnak még a legkisebb igénye sincs meg".

Ravel agglegényként, gyermektelenül halt meg 1937-ben. Egyetlen örököse, testvére, 1960-ban elhunyt. Művei jogai körül pereskedés is kialakult, többek közt a zeneszerző másodfokú unokaöccsei is benyújtották igényeiket.