Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
334.07
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Pörög a streaming, de még kevés a magyar zene

A koncertek hozzák a legtöbb bevételt a zenekaroknak, előadóknak. A magyar zenék még kevéssé kapnak helyet a streaming szolgáltató felületeken - mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója az InfoRádiónak.

Annak ellenére, hogy 2014-től már nem csökkent tovább a fizikai példányok értékesítése, régen is igaz volt, és ma különösen igaz, hogy a zeneipar sokkal többről szól, mint hangfelvételek értékesítéséről" - mondta Tóth Péter Benjamin.

Hozzátette: egy tipikus könnyűzenei előadó bevételeinek 60-65 %-a származik fellépési díjakból, 28-30% származik szerzői jogdíjakból, amit az Artisjus kezel, a többi minden egyébből, a pólóértékesítéstől kezdve a reklám- vagy filmzene írásán át.

A legújabb technika a streaming szolgáltatás nyújtotta bevétel.

"A streaming szolgáltatásokat kettős szemüvegen keresztül érdemes nézni. Az egyik az, amiről mostanában sokat lehet hallani, hogy a szerzők nem túl nagy összegeket kapnak ezután. A Youtube az egyetlen olyan szolgáltató, amelyik meg is mondja azt, hogy körülbelül mekkora részét adja a bevételeknek a különböző jogtulajdonosok számára. Ez több mint 50%, de nehéz megmondani, hogy egy adott videóra mennyi reklámot tudnak szervezni" - hangsúlyozta az Artisjus kommunikációs igazgatója.

Mint mondta, a Youtube esetében az összegek mindig sokkal alacsonyabbak fajlagosan, mint egy bármilyen más zenei streaming szolgáltató esetében.

"A másik szemüveg, amivel érdemes ezt a témát nézni, hogy végre megjelentek olyan digitális csatornák, ahol teljesen jogszerűen lehet hozzáférni a zenékhez. Olyan minőségi szolgáltatások ezek, amelyek ki tudják váltani a korábbi kalóz forrásokat, amik nagyon sok kárt okoztak a zeneiparnak. Ma Magyarországon már több mint százezer felhasználó van, aki valamilyen zenei streaming szolgáltatásra előfizetett" - emelte ki.

Tóth Péter Benjamin elmondta: sajnos még ma is igaz, ami különösen a kezdeti időkre volt jellemző, hogy a magyar zenéket nehezebb megtalálni ezekben a szolgáltatásokban. Ez versenyhátrányt jelent, nemcsak a közvetlen jogdíjbevételek miatt, hanem a megtalálhatóság miatt is.

"A jelen és közeljövő fontos témája, hogy az adott szolgáltatáson belül mennyire könnyen lehet megtalálni a magyar zenéket, és hogy mennyire kínálja fel a hallgatóknak a magyar zenék megismerését az adott szolgáltató. Ebben nagyok a különbségek a szolgáltatók között. Olyan csatorna is létezik, amelynek nincsen magyar szerkesztője. Ha több magyar előfizető lesz, akkor ez a probléma is megoldódik majd és szép lassan a streaming szolgáltatásoknál is elérjük azt a magyar zenei arányt, ami a rádióknál most kb. 35%." - fogalmazott az Artisjus kommunikációs igazgatója.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×