Annak ellenére, hogy 2014-től már nem csökkent tovább a fizikai példányok értékesítése, régen is igaz volt, és ma különösen igaz, hogy a zeneipar sokkal többről szól, mint hangfelvételek értékesítéséről" - mondta Tóth Péter Benjamin.

Hozzátette: egy tipikus könnyűzenei előadó bevételeinek 60-65 %-a származik fellépési díjakból, 28-30% származik szerzői jogdíjakból, amit az Artisjus kezel, a többi minden egyébből, a pólóértékesítéstől kezdve a reklám- vagy filmzene írásán át.

A legújabb technika a streaming szolgáltatás nyújtotta bevétel.

"A streaming szolgáltatásokat kettős szemüvegen keresztül érdemes nézni. Az egyik az, amiről mostanában sokat lehet hallani, hogy a szerzők nem túl nagy összegeket kapnak ezután. A Youtube az egyetlen olyan szolgáltató, amelyik meg is mondja azt, hogy körülbelül mekkora részét adja a bevételeknek a különböző jogtulajdonosok számára. Ez több mint 50%, de nehéz megmondani, hogy egy adott videóra mennyi reklámot tudnak szervezni" - hangsúlyozta az Artisjus kommunikációs igazgatója.

Mint mondta, a Youtube esetében az összegek mindig sokkal alacsonyabbak fajlagosan, mint egy bármilyen más zenei streaming szolgáltató esetében.

"A másik szemüveg, amivel érdemes ezt a témát nézni, hogy végre megjelentek olyan digitális csatornák, ahol teljesen jogszerűen lehet hozzáférni a zenékhez. Olyan minőségi szolgáltatások ezek, amelyek ki tudják váltani a korábbi kalóz forrásokat, amik nagyon sok kárt okoztak a zeneiparnak. Ma Magyarországon már több mint százezer felhasználó van, aki valamilyen zenei streaming szolgáltatásra előfizetett" - emelte ki.

Tóth Péter Benjamin elmondta: sajnos még ma is igaz, ami különösen a kezdeti időkre volt jellemző, hogy a magyar zenéket nehezebb megtalálni ezekben a szolgáltatásokban. Ez versenyhátrányt jelent, nemcsak a közvetlen jogdíjbevételek miatt, hanem a megtalálhatóság miatt is.

"A jelen és közeljövő fontos témája, hogy az adott szolgáltatáson belül mennyire könnyen lehet megtalálni a magyar zenéket, és hogy mennyire kínálja fel a hallgatóknak a magyar zenék megismerését az adott szolgáltató. Ebben nagyok a különbségek a szolgáltatók között. Olyan csatorna is létezik, amelynek nincsen magyar szerkesztője. Ha több magyar előfizető lesz, akkor ez a probléma is megoldódik majd és szép lassan a streaming szolgáltatásoknál is elérjük azt a magyar zenei arányt, ami a rádióknál most kb. 35%." - fogalmazott az Artisjus kommunikációs igazgatója.