Fejes Endre Budapesten, a Józsefvárosban született 1923-ban. A négy polgári osztály elvégzése után szabóinas, majd vasesztergályos tanuló volt. 1944-ben besorozták, a hadseregből megszökött és Budapesten bujkált. 1945 őszétől négy éven keresztül különböző nyugat-európai országokban dolgozott, többek között bányában, majd a párizsi Renault-gyárban is. Hazatérése után esztergályosként helyezkedett el az angyalföldi Bosch-gyárban. 1951-ben tiltott határátlépési kísérletért Kistarcsára internálták, szabadulása után segédmunkás, majd ismét esztergályos volt Angyalföldön.

Fejes Endre 1955 óta írásaiból él, amelyek kezdetben irodalmi folyóiratokban láttak napvilágot. Első írásait két kötetben gyűjtötte össze: az 1958-ban megjelent A hazudósban és a Vidám cimborákban, amely azonban csak 1966-ban látott napvilágot. Az író később, egész életművében ragaszkodott ahhoz a megválaszolhatatlan kérdéshez, amelyet már első novelláiban feszegetett: felelős-e az ember azért, ha a létfeltételek szorításában beszűkül, és lassan elveszíti értékeit?

A Téli Könyvvásár szenzációja volt az 1962-ben óriási kritikai visszhangot kiváltó regénye, a Rozsdatemető, amellyel egy csapásra híressé vált. A könyv első, majd második és harmadik kiadását is pillanatok alatt elkapkodták, később több mint harminc nyelvre lefordították.

A már-már szenvtelenségig tárgyilagos hangvételű, egy jegyzőkönyv rideg pontosságával íródott családregény az oknyomozó riport eszközeivel tárja fel a történelem peremén élő külvárosi Hábetler család több generációjának történetét az első világháborútól az 1960-as évek elejéig. A regényből készült színdarab ősbemutatóját 1963 novemberében tartották a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében, Szabó Gyula, Madaras József és Horváth Teri főszereplésével.

Az író következő regénye, az 1969-ben megjelent Jó estét nyár, jó estét szerelem egy 1962-ben történt különös bűnesetet dolgozott fel: egy fiatal segédmunkás magát görög diplomatának kiadva fiatal nőket csábított el, s a lelepleződéstől félve az egyik lányt megölte. A nagy érdeklődéssel fogadott műből 1972-ben tévéfilmet készítettek, Harsányi Gábor főszereplésével. A regény 1977-es átiratából önálló, zenés színpadi változat jött létre, amelyet Presser Gábor dalaival, Marton László rendezésében, Hegedűs D. Géza főszereplésével nagy sikerrel játszott a Vígszínház. Fejes Endre külföldi "csavargóéveit" idézte fel 1975-ös regénye, a Szerelemről bolond éjszakán.

A hatvanas évek végétől kezdve Fejes a magyar színpadok kedvelt szerzője lett, a munkások, kisemberek világát bemutató színdarabjait (Mocorgó, Cserepes Margit házassága, Vigyori, Vonó Ignác, Az angyalarcú) sorra játszották a színházak. A színházi emlékezet élénken őrzi a Vonó Ignác 1969-es bemutatóját Garas Dezsővel a címszerepben, és a Cserepes Margit házassága című darab előadását a Huszonötödik Színházban Iglódi István rendezésében Törőcsik Marival és Garas Dezsővel a főszerepben.

Fejes Endre önálló kötettel utoljára a kilencvenes évek közepén jelentkezett, Lemaradt angyalok címmel elbeszéléseit közölte, majd Szabadlábon címmel saját válogatásában adott közre novellákat és regényrészleteket.

Fejes Endre munkásságáért több elismerést kapott, többek között 1963-ban József Attila-, 1975-ben Kossuth-, 1992-ben Nagy Lajos-díjat. 2003-ban írói életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesült, 2009-ben Prima Primissima-díjat vehetett át, 2011-ben pedig Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat kapott.

A Pesti Színház szeptember 6-án mutatja be a Jó estét nyár, jó estét szerelem új változatát, Szász János rendezésében. "A 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása távozott közülünk" - írta a színház a közleményben.