"2011-től folyamatosan emelkednek a beáramló szerzői jogdíjak az elsősorban a kereskedelmi rádiók esetében érvényesülő 35 százalékos kötelező magyar lejátszási zenei aránynak köszönhetően. A magyar zene versenyképesebb lett" - emelte ki Gulyás Gergely.

Megfogalmazása szerint a könnyűzene támogatása politikai érdek is, hiszen széles réteghez jut el. "Minél több csatorna kellene a kormány, az Országgyűlés, illetve a szakma között, hogy a meglévő akadályokat megszüntessük" - tette hozzá.

A politikus kiemelte: egységes európai szabályozásra van szükség az online letöltések vonatkozásában, és ehhez kell a magyar jogalkotásnak igazodnia. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy az Artisjusra vonatkozó magyar szabályozás megfelel az uniós irányelveknek.

Tóth Péter Benjámin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója megjegyezte: a nemzetközi zeneipar meghatározó szereplői a szerzői jogot gyengítő irányt próbálják erősíteni, és ezek ellen a kis zenei repertoárral rendelkező országoknak nehéz fellépni.

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a zene fontos szerepet játszik a magyar kultúra nemzetközi megjelenítésében. Példaként hozta fel, hogy Franciaországban a fiataloknak ma már a Sziget fesztivál jut először eszébe Magyarországról. Hozzátette: sokkal több olyan minőségi magyar előadóra lenne szükség, aki képes az ország kultúrájának hírét vinni a világban.

Szép Fruzsina, a Sziget fesztivál programigazgatója úgy vélte: óriási hiba volt megszüntetni a könnyűzenét támogató, jól működő és bejáratott programot, a PANKKK-ot, illetve az ahhoz kapcsolódó Magyar Zenei Exportirodát. Mint megjegyezte, a magyar zenei repertoár különböző csatornákon keresztül az azóta eltelt években is jelen volt a nemzetközi színtéren, azonban elengedhetetlen, hogy a mindenkori kormányzat a színtér mögé álljon. "Üdvözöljük, hogy most a Cseh Tamás Program keretében fel akarják éleszteni a szerepvállalást" - fogalmazott a zenei szakember.

Liber Endre, a 2015-ös budapesti World Music Expo (Womex) egyik szervezője az eseményben rejlő óriási lehetőségekről szólt. Kitért arra, hogy a jövő októberi rendezvényre 2500 szakmabeli fog ellátogatni a magyar fővárosba. A 2015-ös Womexen öt nap alatt hetven zenekar fog fellépni, a fesztivál rész a Művészetek Palotájában, az expo a Millenárison lesz. Az eseményt még sohasem rendezték meg Berlintől keletre, a budapesti Womexet az MTVA és a Magyar Turizmus Zrt. is támogatja.

"Az etno alapú zenékhez kapcsolódó szakma Budapestre jön, és a magyar zenekarok megmutathatják magukat előttük. Számos fontos lépés történt Magyarországon a világzene előtérbe helyezése érdekében, ezek közül is kiemelkedik, hogy a Zeneakadémián magyar népzenei tanszék indult" - fejtette ki Liber Endre.

A Music Hungary konferencia délelőtti részén szó volt az EU idén indult és 2020-ig meghatározott, a kulturális projekteket támogató Kreatív Európa Programjáról, amely a magyarországi zeneipar szereplőit is érinti.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, valamint Székely Edit, a Kreatív Európa Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese arról számolt be, hogy hét év alatt összesen 450 milliárd forintra lehet pályázni, több mint 6400 kulturális szervezet, több mint 240 ezer művész lehet érintett a támogatásokban, amelyekben nincsenek nemzeti kvóták, minden pályázatról Brüsszelben döntenek.

"A nyertes magyar kulturális pályázatok szükséges önrészét eddig a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozta, fontos lenne, hogy ez a jövőben is így legyen" - mondta Szűcs Tamás.

A kétnapos egri Music Hungary zeneipari konferenciát a Sziget Szervezőiroda és a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület szervezi, és idén másodszor rendezik meg. A csütörtöki szakmai beszélgetések után pénteken délelőtt politikus fórumot rendeznek.