A magyar születésű fotóriporter a háborúkban készült fekete-fehér képei révén vált világhírűvé, színes fotói az alpesi síelésről, a biarritz-i és a deauville-i strandolásról vagy épp korának olyan jeles alakjairól, mint Pablo Picasso, Ava Gardner és Ingrid Bergman, szintén kiemelkedő, bár jóval kevésbé ismert területét jelentik a fotóriporter munkásságának.

A Capa in Color című tárlat az első, amely a fotóriporter színes képeit vonultatja fel: több mint százat, amelyeket a kurátorok 4200 fotóból válogattak ki. A bemutatott felvételek felét soha nem láthatta még a nagyközönség - írta a New York magazin. A kiállításon szerepelnek ugyan a háború alatt készült fotók is, a felvételek többségét mégis a Holiday vagy épp az Illustrated című folyóiratok számára készült és a háború utáni Európa általában véve felszabadult hangulatát megörökítő kockák adják.

Robert Capa 1938-ban, a második japán-kínai háborúból tudósítva kísérletezett először színes felvételekkel. A fotóriporterek akkoriban megvetették a színes képeket, amelyek ítéletük szerint híján voltak a fekete-fehér fotók riportszerű, éles stílusának. Ráadásul sok gonddal jártak: két hétbe telt, mire megjelenhettek nyomtatásban, ami nem fért össze a hírek sürgető közlésével.

Legközelebb 1941-ben, a Saturday Evening Post című lapnak készített színes képeket, amikor egy norvég hajón átkelt az Atlanti-óceánon. Szintén abból az évből való az kiállításon látható kép is, amelyen Idahóban megörökítette Ernest Hemingwayt fiával, Gregoryval. Két évvel később pedig Észak-Afrikából Szicíliába hajózva fényképezett színesben. A felvételeket a Collier's közölte azon a nyáron.

Capa megszerette a színes fotókat, a világháború után egyre több ilyen képet készített, többek közt azért, mert a Kodachrome-ról a kevésbé macerás Eckachrome filmre váltott.

1948-ban Dél-Franciaországba utazott, hogy Picasso kerámiáit fényképezze, a művész azonban meggondolta magát, és nem engedte lefotózni alkotásait. Bepillantást engedett viszont családjának hétköznapi életébe. Ugyanabban az évben a Szovjetunióban járt John Steinbeck íróval. Hazalátogatott Budapestre is, erről az útjáról szintén láthatók képek a tárlaton.

1951-ből valók a Biarritz strandján megörökített nyári pillanatok bikinis nőkkel. Párizsi életképek - a lóversenypályáról vagy épp a legújabb Dior-modelleket viselő nőkről - szintén akadnak a színes képek között. Járt a Mezítlábas grófnő forgatásán, ahol Ava Gardnert és Humphrey Bogartot fényképezte, de megörökítette Ingrid Bergmant Roberto Rossellinivel és Luchino Viscontit Anna Magnanivel.

A fotóriporter ezeket a témákat is ugyanazzal a kíváncsisággal, de egyfajta újonnan lelt derűvel közelítette meg, mint háborús képeit. "Szerette ezeket a munkákat, élvezte a sok utazást. Más kérdés, hogy hat-hét év múltán, amikor 40 éves lett, átgondolta, merre is tart" - mondta a tárlat kurátora, Cynthia Young. 1953-ban ezért úgy döntött, hogy visszatér "régi munkájához". Indokínába ment tudósítani a háborút, amelyről szintén készített színes felvételeket. 1954. május 25-én aknára lépett és meghalt.