Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megbeszélést folytat Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel Minszkben 2023.
Nyitókép: MTI/AP/BelTa/Andrei Stasevich

Orosz–ukrán tűzszünet? Legfeljebb papíron

Moszkva a II. világháború lezárásának évfordulója alkalmából hirdetett tűzszünetet, azonban közlésük szerint a légvédelem nem kapott pihenőnapot. Az ukrán elnök szerint Oroszország részéről még csak látszatintézkedés sem történt a tűzszünet bevezetésére.

Moszkva a II. világháború lezárásának évfordulója alkalmából hirdetett tűzszünetet, azonban közlésük szerint a légvédelem nem kapott pihenőnapot. Az ukrán elnök szerint Oroszország részéről még csak látszatintézkedés sem történt a tűzszünet bevezetésére.

Az ukrán fél 1365 alkalommal sértette meg a náci Németország felett aratott győzelem 81. évfordulója alkalmából Oroszország által meghirdetett tűzszünetet – közölte péntek reggel az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz légvédelem a „különleges hadművelet” övezetén kívül 390 repülőgép típusú drónt és hat Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát lőtt le.

A Moszkva által két napra meghirdetett fegyvernyugvás pénteken nulla órakor kezdődött.

Oroszország részéről még csak látszatintézkedés sem történt a tűzszünet bevezetésére, az oroszok az elmúlt éjszaka folyamán 10 rohamot hajtottak végre, a legtöbbet a donyecki területen fekvő Szlovjanszk irányában – erről már az ukrán elnök tett bejelentést pénteken a közösségi médiában.

Volodimir Zelenszkij beszámolt arról is, hogy a reggel 7 órai állapot szerint már több mint 140 támadást regisztráltak a frontvonalon.

Szavai szerint a megszállók több mint 850 támadást hajtottak végre különböző típusú drónokkal, a frontvonal melletti települések felett sem szűnt meg a felderítő drónok bevetése.

Jelezte: „Meg fogjuk védeni az állásainkat és az emberek életét. Oroszországnak be kell szüntetnie a háborút, és ezt mindenki észre fogja venni, amikor elkezdődik a békefolyamat”.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×