Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei parlamenti képviselőjelöltje beszédet mond az RMDSZ Kolozsvári kampányhajrá! című rendezvényén a Kolozsvári Innovációs Parkban 2024. november 8-án. Romániában november 24-én elnökválasztást, december 1-jén parlamenti választást tartanak.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Újabb magyarellenes incidens Romániában – lépett a rendőrség

Újabb, az elszenvedők szerint az Universitatea (U) Cluj szurkolói által elkövetett magyarellenes incidens ügyében indított hivatalból eljárást a kolozsvári rendőrség uszítás, gyűlöletkeltés és diszkrimináció gyanújával – közölte Csoma Botond parlamenti képviselő, aki szerint a román belügyminisztert is tájékoztatták az esetről.

Az újabb magyarellenes esetről a Kolozsváron tanuló diákok Facebook-csoportban osztottak meg egy mobiltelefonnal készített videófelvételt. „Kiderült, hogy nem szabad magyarul beszélni a buszon Kolozsváron 2026-ban! Nagyon vagány az U-s bagázs!” – írta bejegyzésében a felvétel névtelenségbe burkolódzó feltöltője.

Az alig egyperces, egy városi buszjáraton készült román nyelvű felvételen hallható, amint több férfi beleköt egy fiatalba, mivel magyarul beszél társaival. Az agresszorok egyike kijelenti: zavarja, hogy „a lovak nyelvén”, magyarul beszél, egy másik felszólítja: beszéljen románul, mert Kolozsváron van, nem Budapesten.

A helyi sajtó azt valószínűsíti, hogy az eset a két helyi futballcsapat, a CFR Cluj és az Universitatea Cluj szombat esti mérkőzése után történt. Az incidensről több magyar és román nyelvű sajtóorgánum is beszámolt, a kolozsvári rendőrség ennek nyomán hivatalból indított eljárást az ügyben uszítás, gyűlöletkeltés és diszkrimináció gyanújával.

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke hétfőn közösségi oldalán bejelentette, hogy az etnikai alapú incidensről a belügyminisztert is tájékoztatták. Kérte a szemtanúkat, illetve azokat, akik információval, felvétellel rendelkeznek az esetről, hogy jelentkezzenek a rendőrségen, és az RMDSZ segítségét is felajánlotta a sértetteknek, tanúknak.

„A gyűlöletnek, a megfélemlítésnek és az etnikai alapú hergelésnek nincs helye a társadalomban. A jog eszközeivel, következetesen kell fellépnünk minden ilyen esetben” – nyomatékosította Csoma. Egy másik bejegyzésében azt is szóvá tette, hogy a két kolozsvári csapat között lassan nincs meccs, hogy az U-szurkolók egy része „ne kezdjen magyarellenes hergelésbe”.

Az eset kapcsán a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) is megszólalt, hangsúlyozva, „az FC Universitatea Cluj szurkolóinak kijelentései nem félreérthetőek, hiszen egyértelműen a nyelvi és etnikai gyűlöletkeltésről tanúskodnak.”

„Elfogadhatatlan, hogy 2026-ban Kolozsváron mérlegelnünk kelljen, milyen nyelven merünk megszólalni az utcán” – írták.

A diákszervezet felszólította az illetékes hatóságokat és a város vezetését, hogy „ismerjék fel azt a rendszerszintű problémát, amely újra és újra ilyen helyzetekhez vezet Kolozsváron. Elvárjuk, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, és egyértelmű, nyilvános lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy hasonló megfélemlítés a jövőben ne fordulhasson elő” – áll a közleményükben.

Az esetet hétfőn a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat is elítélte. „A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat teljes mértékben elítéli az ilyen megnyilvánulásokat, amelyek egyértelműen nyelvi és etnikai alapú megkülönböztetésnek minősülnek, hiába próbálják a hatóságok ezeket a közrend megzavarásaként beállítani, ezt nem lehet nem etnikai támadásnak minősíteni” – írta a szervezet. Hangsúlyozta, hogy az anyanyelv szabad használata alapvető jog, amelynek gyakorlása nem szolgálhat megfélemlítés vagy agresszió alapjául.

A közlemény idézi Benkő Erikát, a jogvédő szervezet vezetőjét, aki emlékeztet: Kolozsváron ez a sokadik eset, hogy magyarokra szólnak rá magyar beszéd miatt. Szolgálatunk megfontolja, hogy a napokban levélben forduljunk mind a focicsapat vezetőségéhez, mind pedig a város polgármesteréhez, figyelmeztetve őket arra, hogy figyeljenek oda az egyre gyakrabban előforduló magyarellenes incidensekre a városban, és foglaljanak egyértelmű állást a kérdésben – idézi a közlemény a szolgálat vezetőjét.

Kolozsváron tavaly tavasszal közfelháborodást keltett, hogy a két helyi futballcsapat egyik mérkőzése után az U szurkolói magyar fiatalokat bántalmaztak. Bár az elkövetőket utólag azonosították, ők tagadták, hogy az incidensnek etnikai felhangja lett volna. A város magyar fiataljai akkor felvonuláson tiltakoztak az agresszió ellen.

Az 1907-ben Kolozsvári Vasutas Sport Klub néven alakult CFR Cluj és az 1919-ben létrejött egyetemi csapat, az Universitatea Cluj között több évtizedes a rivalizálás. A CFR szurkolótáborában nagy számban vannak magyarok is, akik gyakran válnak az U ultráinak célpontjaivá.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×