Infostart.hu
eur:
368.88
usd:
336.31
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
A kijevi Darnicja hõerõmû romjai között munkások egy orosz támadás után, 2026. február 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kedden ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna létfontosságú energetikai és infrastrukturális létesítményeire. Összesen több mint 500 támadó eszközt vetettek be, köztük drónokat, rakétákat és ballisztikus rakétákat. Az oroszok szerdára virradóra újabb légitámadást mértek több ukrajnai régióra. Számos városban, köztük a fővárosban is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe és a fűtés is leállt. Az energetikáért felelős miniszter Kijev energiaellátási helyzetét kritikusnak nevezte.

Olekszij Anton szerint az ukrán fővárosban a lakások 15 százalékában még szerdán is hidegek voltak a radiátorok. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban azt mondta, a legtöbb kár a kijevi négyes hőerőműnél keletkezett, ami a helyi három hőerőmű közül a legnagyobb kapacitással rendelkezik. Az energetikai miniszter tájékoztatása szerint a támadásokban érintett hőerőművet hosszú ideig tart majd megjavítani. Olekszij Anton szerint

egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos.

Oroszország már jó ideje támadja Ukrajna kritikus infrastruktúráját. A villamosenergia-termelésben keletkezett károk miatt mindennaposak az ütemezett áramszünetek, de a fűtés és a vízszolgáltatás is sokszor szünetel. Olekszij Anton kiemelte: Oroszország az elmúlt három hónapban megváltoztatta a taktikáját. Azóta konkrétan kijelölnek egy várost vagy egy régiót, és azokra célzottan egyszerre próbálnak lecsapni. Kijev esetében is ez történt, és elsősorban nem az áramtermelési létesítményeket, hanem az áramátviteli rendszereket célozzák az oroszok. Az elemző szerint ez azért problémás, mert Ukrajna áramtermelése elég magas, emellett rekordmennyiségű áramot is importál.

Azzal viszont, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Ha egyre nehezebben is, de Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, a nyugati országok pedig akkumulátorokkal, áramfejlesztőkkel igyekeznek segíteni a háború sújtotta országot. „Az emberek azonban egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat” – jegyezte meg Olekszij Anton.

Az elmúlt két hónapban egyre több olyan felvétel jelent meg közösségi oldalakon, amelyeken az látszik, hogy a különböző városok lakosai útlezárásokat tartanak, mivel több napon át nem volt áram a lakásukban.

Az ukrán állami áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke szerint az ütemezett áramszünetek akár egész télen megmaradhatnak.

(A nyitóképen: a kijevi Darnicja hőerőmű romjai között munkások egy orosz támadás után, 2026. február 4-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A műtéti várakozási idők csökkentésére indít a kormány programot, megjelentek a részletek

A kormány új programot indít a műtéti várakozási idők csökkentésére, különösen a csípő- és térdprotézis-műtéteknél – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Dönteni kellene november végéig: az élelmiszerárakat is befolyásoló lépést várnak a kormánytól

Dönteni kellene november végéig: az élelmiszerárakat is befolyásoló lépést várnak a kormánytól

Tizenhat hazai szakmai szervezet kéri a kormánytól, hogy 2027-re csökkentse a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a visszaváltási (DRS) díjakat. A gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szövetségek szerint a 2023-ban bevezetett koncessziós modellben Európa egyik legdrágább ilyen rendszere működik Magyarországon. A magas díjak rontják a hazai cégek versenyképességét, és az élelmiszerek, italok, valamint háztartási cikkek árában is megjelennek. A szervezetek azt kérik, hogy a kormány november 30-ig hirdesse ki a döntést, mert ennek elmaradása esetén a díjak automatikusan az infláció mértékével emelkednek. Bár üdvözlik a hulladékgazdálkodási rendszer nyáron megkezdett felülvizsgálatát, szerintük a díjakat már most mérsékelni kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×