„Az oroszok általában akkor szoktak atomfegyvereket keresni Ukrajnában, amikor vesztésre állnak a csatatéren" – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij azon a kijevi sajtótájékoztatón, amit a norvég kormányfővel, Jonas Gahr-ral közösen tartottak. Az ukrán elnök szerint ezzel Moszkva politikai nyomást akar gyakorolni Kijevre és arra törekszik, hogy lejárassa az ukránokat a nemzetközi közösség előtt.

Kedden az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) azt állította, hogy Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris fegyverekkel akarja ellátni Ukrajnát.

A cél az, hogy az ukránok számukra kedvezőbb megállapodást köthessenek az oroszokkal Genfben, az amerikai közvetítéssel folyó béketárgyalásokon.

A kémszolgálat bejelentését követően

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva atomcsapást mér Párizsra Londonra és Kijevre, amennyiben az ukránok nukleáris fegyverekhez jutnának.

Az orosz hatóságok azonban eddig semmilyen bizonyítékkal sem tudták alátámasztani állításukat, amit egyébként a nyugati vezetők rögtön cáfoltak.

UgyanakkorJurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója kedden a Rosszija 1 televíziós csatornán azt nyilatkozta, hogy Moszkva értesíteni fogja Washingtont az ukránok terveiről. „Bár már tudnak róla, jelenleg minden csatornán kommentálják az ügyet. (...) Kifejezetten erről fogunk (velük) beszélni" – hangoztatta Usakov.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pedig a diplomáciai tárca honlapján közzétett kommentárjában azt írta, hogy mindenki számára, aki „ilyen meggondolatlan cselekményekben részt vállal”, és a nemzetközi közösség egésze számára egyértelműnek kell lennie, hogy magának a kérdésnek a felvetése is "kategorikusan elfogadhatatlan és élesen eszkaláló lépés", amely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi jogi rendszer aláásásával járhat.

Kijevi sajtóértekezletén Volodimir Zelenszkij megismételte, hogy Ukrajnának nincs nukleáris fegyvere és nem is akar.

Az elnök utalt az 1994-es Budapesti Memorandumra, amelynek értelmében London, Washington és Moszkva ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, valamint szuverenitását. Egyúttal vállalták azt is, hogy Ukrajnával szemben tartózkodni fognak az erő, vagy a gazdasági nyomás alkalmazásától. Cserébe ezért Kijev lemondott a Szovjetuniótól öröklött valamennyi atomfegyveréről.

„Nagyon szeretném, ha más nukleáris hatalmak – főleg pedig az Egyesült Államok –, reagálnának a moszkvai vádakra" - tette még hozzá az ukrán elnök.

A francia külügyminisztérium szóvivője szerint az oroszok állítása „nyilvánvaló dezinformáció”. Londonban is ehhez hasonlóan reagáltak Moszkva gyanúsítgatására.

A brit kormány nyilatkozatban utasította vissza, hogy a párizsi vezetéssel közösen nukleáris fegyverekkel akarnák ellátni Kijevet.

A háború kezdetének negyedik évfordulójáról megemlékezve a brit miniszterelnök kijelentette: ma már tévedés lenne azt hinni, hogy Oroszország győzelemre áll, hiszen az elmúlt egy évben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát tudta csak meghódítani. Viszont ezért is rettenetes árat fizettek az oroszok: tavaly félmillió katonájuk esett el vagy sebesült meg.

Keir Starmer kijelentette: „korántsem valami messzi vidéken zajló konfliktusról van szó", mivel a háború igen sok szempontból közvetlenül érinti Nagy-Britanniát és az összes brit családot. Példaként azt említette, hogy a harcok kezdete után megkétszereződtek az energiahordozók árai, és azok

még most is 40 százalékkal magasabbak mint a konfliktus előtt.

A Kyiv Independent című angol nyelű ukrán portál arra emlékeztet: Moszkva korábban már többször is azzal vádolta Kijevet, hogy „piszkos bombatámadásokat” tervez orosz városok ellen. Majd erre hivatkozva az orosz vezetők burkoltan vagy nyíltan atomcsapásokkal fenyegették meg Ukrajnát és nyugati szövetségeseit.