Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
traffic jam in Hamburg
Nyitókép: Canetti/Getty Images

Végre végleg búcsút inthetünk a kényelmi díjaknak

Az Energiaügyi Minisztérium új rendelettervezete egyebek mellett azt is kimondaná: a jövőben nem lehet kényelmi díjat felszámítani pusztán azért, mert valaki online intézi az ügyét. A tervezet május 1-jén léphet hatályba.

Egységes keretbe foglalná a kormány az elektronikus parkolás, az e-matrica és más közúti szolgáltatások, valamint az elektronikus személyszállítás digitális értékesítésének díjait, és kimondaná: a jövőben nem lehet kényelmi díjat felszámítani pusztán azért, mert valaki online intézi az ügyét – írja az Energiaügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet alapján a Portfolio.

A tervezet egyik központi eleme a sokak által gyűlölt kényelmi díj teljes tilalma az egységes elektronikus értékesítési rendszerben több mindennapi szolgáltatás esetében.

Vagyis, ha a felhasználó digitális csatornán, például applikáción vagy weboldalon vásárol parkolást, autópálya-matricát vagy más érintett szolgáltatást, a szolgáltató vagy a viszonteladó nem számíthat fel külön, kötelező többletdíjat pusztán az online ügyintézés miatt.

Vagyis a végén a fizetendő összeg kizárólag az adott közszolgáltatás hivatalos díját tartalmazhatná.

Csak az jelentene kivételt ez alól, ha a viszonteladó valódi többletszolgáltatást nyújt – például extra értesítési vagy kényelmi funkciót –, de ezért is csak akkor kérhet külön díjat, ha erről előre, egyértelműen tájékoztatja a felhasználót, és az kifejezetten elfogadja azt. Ezek mértékét is egyértelműen, százalékos plafonokkal együtt határozná meg az Energiaügyi Minisztérium.

Elektronikus közúti közlekedési célú szolgáltatás, például e-matrica esetén ez legfeljebb 3 százalék lehet a továbbértékesítési díj, amelyen a platformszolgáltató és a viszonteladó 1,5-1,5 százalékban osztozik.

Az elektronikus parkolásnál a plafon 9 százalék, ebből 4 százalék a platformé, 5 százalék a viszonteladóé. Az elektronikus személyszállítási szolgáltatásoknál 5 százalékos felső határ érvényes, fele-fele arányban megosztva. A szereplők közötti szerződésekben ettől magasabb jutalékot nem rögzíthetnének, ha a jogszabályt elfogadják.

Így maradna némi mozgástere a tervezet szerint a platformszolgáltatóknak, mivel lenne lehetőség a díjplafontól való eltérésre, amennyiben az új, felhasználók számára értéket teremtő fejlesztéshez vagy innovációhoz kapcsolódik.

Abban viszont ez is szabályozott lenne, hogy az eltérés mértéke nem haladhatja meg a platformszolgáltatóra eső éves jutalékrészt, és annak indokát, időtartamát nyilvánosan közzé kell tenni. Emellett évente legfeljebb tíz alkalommal ideiglenes díjcsökkentés is alkalmazható lenne kompenzációs céllal, szintén a meghatározott plafonon belül.

A díjtranszparencia is kiemelten hangsúlyossá válna, tehát a szolgáltatás biztosításában részt vevő minden szereplőnek – szolgáltatónak, viszonteladónak, platformnak – előzetesen, közérthetően és könnyen hozzáférhető módon kell közzétennie a díjak és jutalékok mértékét, számítási módját és feltételeit. A tervezet értelmében a platformszolgáltató köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a partnerek megfelelnek-e ezeknek az átláthatósági követelményeknek.

A már meglévő szerződéseket 2026. május 15-ig kellene hozzáigazítani az elfogadandó új szabályokhoz, ugyanakkor a kényelmi díj tilalma már a hatálybalépés napjától kötelező lesz.

A szabályozást legkésőbb március 31-ig kellene kihirdetni, és május 1-én lépne hatályba.

A társadalmi egyeztetésre március 5-ig várja az észrevételeket a szaktárca.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×