Egységes keretbe foglalná a kormány az elektronikus parkolás, az e-matrica és más közúti szolgáltatások, valamint az elektronikus személyszállítás digitális értékesítésének díjait, és kimondaná: a jövőben nem lehet kényelmi díjat felszámítani pusztán azért, mert valaki online intézi az ügyét – írja az Energiaügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet alapján a Portfolio.

A tervezet egyik központi eleme a sokak által gyűlölt kényelmi díj teljes tilalma az egységes elektronikus értékesítési rendszerben több mindennapi szolgáltatás esetében.

Vagyis, ha a felhasználó digitális csatornán, például applikáción vagy weboldalon vásárol parkolást, autópálya-matricát vagy más érintett szolgáltatást, a szolgáltató vagy a viszonteladó nem számíthat fel külön, kötelező többletdíjat pusztán az online ügyintézés miatt.

Vagyis a végén a fizetendő összeg kizárólag az adott közszolgáltatás hivatalos díját tartalmazhatná.

Csak az jelentene kivételt ez alól, ha a viszonteladó valódi többletszolgáltatást nyújt – például extra értesítési vagy kényelmi funkciót –, de ezért is csak akkor kérhet külön díjat, ha erről előre, egyértelműen tájékoztatja a felhasználót, és az kifejezetten elfogadja azt. Ezek mértékét is egyértelműen, százalékos plafonokkal együtt határozná meg az Energiaügyi Minisztérium.

Elektronikus közúti közlekedési célú szolgáltatás, például e-matrica esetén ez legfeljebb 3 százalék lehet a továbbértékesítési díj, amelyen a platformszolgáltató és a viszonteladó 1,5-1,5 százalékban osztozik.

Az elektronikus parkolásnál a plafon 9 százalék, ebből 4 százalék a platformé, 5 százalék a viszonteladóé. Az elektronikus személyszállítási szolgáltatásoknál 5 százalékos felső határ érvényes, fele-fele arányban megosztva. A szereplők közötti szerződésekben ettől magasabb jutalékot nem rögzíthetnének, ha a jogszabályt elfogadják.

Így maradna némi mozgástere a tervezet szerint a platformszolgáltatóknak, mivel lenne lehetőség a díjplafontól való eltérésre, amennyiben az új, felhasználók számára értéket teremtő fejlesztéshez vagy innovációhoz kapcsolódik.

Abban viszont ez is szabályozott lenne, hogy az eltérés mértéke nem haladhatja meg a platformszolgáltatóra eső éves jutalékrészt, és annak indokát, időtartamát nyilvánosan közzé kell tenni. Emellett évente legfeljebb tíz alkalommal ideiglenes díjcsökkentés is alkalmazható lenne kompenzációs céllal, szintén a meghatározott plafonon belül.

A díjtranszparencia is kiemelten hangsúlyossá válna, tehát a szolgáltatás biztosításában részt vevő minden szereplőnek – szolgáltatónak, viszonteladónak, platformnak – előzetesen, közérthetően és könnyen hozzáférhető módon kell közzétennie a díjak és jutalékok mértékét, számítási módját és feltételeit. A tervezet értelmében a platformszolgáltató köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a partnerek megfelelnek-e ezeknek az átláthatósági követelményeknek.

A már meglévő szerződéseket 2026. május 15-ig kellene hozzáigazítani az elfogadandó új szabályokhoz, ugyanakkor a kényelmi díj tilalma már a hatálybalépés napjától kötelező lesz.

A szabályozást legkésőbb március 31-ig kellene kihirdetni, és május 1-én lépne hatályba.

A társadalmi egyeztetésre március 5-ig várja az észrevételeket a szaktárca.