Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerda esti tájékoztatása szerint megalakult az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére. A honvédelmi miniszter elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülésén felkérte az Egyeztető Törzs megalapítására. Hozzátette: a kormány intézkedése alapján a Magyar Honvédség is erősíti az energetikai rendszer védelmét, a honvédség állománya az ország számos pontjára kitelepül. Az ehhez szükséges erők rendelkezésre állnak, az Egyeztető Törzs munkájában több minisztérium is részt vesz. Ezzel egy időben a miniszterelnök parancsa alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében elrendelték a drónrepülés tilalmát.

Csütörtökön, a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére létrejött Egyeztető Törzs ülése után a honvédelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy többek között meghallgatták Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint a Belügyminisztérium jelentését az intézkedések végrehajtásáról, és döntéseket is hoztak.

A honvédelmi miniszter bejelentette: megduplázták azt a helikopteres képességet, amit korábban az ország keleti részébe telepítettek, és ha olyan, alacsonyan szálló eszközök lépnek be a légtérbe, amelyek annyira lassúak, hogy a Gripenek nem tudják elhárítani, a helikopterek fogják. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt is közölte, hogy nagyobb számban osztottak szét elektronikus zavaróeszközöket.

A tájékoztatón az is kiderült, hogy előszítették a kritikus végpontok listáján szereplő 20 első végpont katonai megerősítését. Ez a pénteki napon végrehajtásra fog kerülni. Emellett az Energiaügyi Minisztérium javaslata alapján meghatározták azt a következő lépcsőt, 40 további végpontot, ahol a honvédség a következő napokban fel fog vonulni, megerősítendő a Belügyminisztérium rendelkezésre álló egységeit – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter hangsúlyozta, a 60 végpontnál több olyan infrastruktúra van, amelyeknek szükséges a védelme, így haladnak tovább. A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy értesítették a NATO-t az intézkedésekről, folyamatos és baráti a kapcsolat – írja az Index. Kitért arra is azonban, hogy nem volt és nem is lesz szükség a NATO 4. cikkely aktiválására, mert Magyarország képes az említett kritikus energetikai végpontokat a saját erejéből megelőző módon ellátni katonai védelemmel.

Elmondta, hogy a fenti intézkedéseknek az a célja, hogy megelőzzék, szükség esetén elhárítsák a magyarországi energetikai infrastruktúrát érő légi- és szárazföldi támadásokat, így biztosítva a magyar gazdaság és közlekedés alapvető eszközeit, valamint a magyar emberek biztonságát.

A tárcavezető azt is megjegyezte, hogy az energiaellátás folyamatos lesz. „Magyarország egy zsarolóállam olajblokádja alatt áll Szlovákiával együtt”. A kormány információi szerint sem műszaki, sem technikai körülmények nem indokolják a Barátság kőolajvezeték elzárását, ráadásul Ukrajnának jogi kötelezettsége is a vezeték megnyitása, és Magyarország nem enged a zsarolásnak.

A miniszter megjegyezte, nem precedens nélküliek az ilyen támadások, példaként az Északi Áramlat felrobbantását említette. Arra is emlékeztetett arra, hogy a háború kirobbanása óta Magyarország légterébe is belépett egy drón az előző vezérkari főnök idejében, aki a miniszter szerint „karba tett kézzel nézte”, azóta pedig tiszás politikus lett belőle. A tárcavezető Ruszin-Szendi Romuluszra utalt. Szalay-Bobroviczky Kristóf világossá tette, hogy felkészültek, ha hasonló incidens történne.

A miniszter felszólította az ellenzéki pártokat, „különösen a Tiszát, hogy fejezzék be az intézkedések elleni hangulatkeltést”, valamint felszólította Brüsszelt is, hogy az olajblokád alatt álló két tagállam támadása helyett a nem tagállam ellen lépjen fel.