Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnök, volt NATO-fõtitkár a Koppenhágai Demokráciacsúcs címû rendezvényen 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Kemény üzenet Európának a volt NATO-főtitkártól

Véget kell vetni a hízelgésnek, Európának kemény gazdasági válaszlépéseket kell tennie, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki azokra a NATO-szövetségesekre, amelyek katonákat küldtek Grönlandra – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és egykori dán miniszterelnök.

Rasmussen szerint a NATO számára 1949-es megalapítása óta a legnagyobb kihívást jelenti az, hogy Trump igényt formált a Dániához tartozó Grönlandra. „A NATO jövője forog kockán” – figyelmeztetett Rasmussen, aki 2001 és 2009 között Dánia kormányfője, majd 2009 és 2014 között a NATO főtitkára volt.

„Lejárt a hízelegés ideje. Ez nem működik. A tény az, hogy Trump csak az erőt és az egységet tiszteli. Pontosan ezt kellene most Európának felmutatnia” – szögezte le a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon.

Rasmussen elmondta, hogy nem akarja bírálni azokat a vezetőket, akik dicséretekkel halmozták el Trumpot, ugyanakkor szerinte itt az ideje, hogy Európa új megközelítést alkalmazzon.

A politikus hárompontos tervet javasolt a válság enyhítésére. A terv tartalmazza az 1951-es amerikai–dán megállapodás módosítását, amely lehetővé teszi az amerikai erők és katonai bázisok jelenlétét Grönlandon, erősített NATO-jelenléttel kiegészítve. Emellett tartalmaz egy befektetési egyezményt, amely segíti az amerikai és európai cégeket a grönlandi ásványkincsek kitermelésében, valamint egy úgynevezett stabilizációs és ellenállóképességi egyezményt, amely megakadályozza a kínai és orosz befektetéseket a kritikus szektorokban – fejtette ki Rasmussen.

Hozzátette, hogy a tervet még nem mutatta be dán vagy más tisztségviselőknek, de Davosban meg fogja vitatni a küldöttekkel.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×