Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnök, volt NATO-fõtitkár a Koppenhágai Demokráciacsúcs címû rendezvényen 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Kemény üzenet Európának a volt NATO-főtitkártól

Véget kell vetni a hízelgésnek, Európának kemény gazdasági válaszlépéseket kell tennie, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki azokra a NATO-szövetségesekre, amelyek katonákat küldtek Grönlandra – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és egykori dán miniszterelnök.

Rasmussen szerint a NATO számára 1949-es megalapítása óta a legnagyobb kihívást jelenti az, hogy Trump igényt formált a Dániához tartozó Grönlandra. „A NATO jövője forog kockán” – figyelmeztetett Rasmussen, aki 2001 és 2009 között Dánia kormányfője, majd 2009 és 2014 között a NATO főtitkára volt.

„Lejárt a hízelegés ideje. Ez nem működik. A tény az, hogy Trump csak az erőt és az egységet tiszteli. Pontosan ezt kellene most Európának felmutatnia” – szögezte le a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon.

Rasmussen elmondta, hogy nem akarja bírálni azokat a vezetőket, akik dicséretekkel halmozták el Trumpot, ugyanakkor szerinte itt az ideje, hogy Európa új megközelítést alkalmazzon.

A politikus hárompontos tervet javasolt a válság enyhítésére. A terv tartalmazza az 1951-es amerikai–dán megállapodás módosítását, amely lehetővé teszi az amerikai erők és katonai bázisok jelenlétét Grönlandon, erősített NATO-jelenléttel kiegészítve. Emellett tartalmaz egy befektetési egyezményt, amely segíti az amerikai és európai cégeket a grönlandi ásványkincsek kitermelésében, valamint egy úgynevezett stabilizációs és ellenállóképességi egyezményt, amely megakadályozza a kínai és orosz befektetéseket a kritikus szektorokban – fejtette ki Rasmussen.

Hozzátette, hogy a tervet még nem mutatta be dán vagy más tisztségviselőknek, de Davosban meg fogja vitatni a küldöttekkel.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×