A helyszín a Rheinmetall legnagyobb telephelye, az alsó-szászországi Unterlüß, ahol új lőszergyárat avattak. Az üzem rekordidő, mindössze 18 hónap alatt épült, és mintegy 500 embernek biztosít munkahelyet.

A vendéglista önmagáért beszél, német portálok szerint bizonyítja, hogy a fegyveriparnak mekkora jelentősége lett Németországban és Európában. Az avatóünnepségre várták Lars Klingbeil alkancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter mellett Mark Rutte NATO-főtitkárt is.

Külön érdekesség, hogy szinte pontosan egy hónappal korábban Pistorius francia kollégáját, Sébastian Lécornut kalauzolta a telephelyen, akivel egy közös harci repülőgép, az úgynevezett FCAS-rendszer (Future Combat Air System) csaknem zátonyra futott kifejlesztéséről tárgyaltak. Érdekesség, hogy a két miniszter jóval korábban egyaránt a Rhenmetallnál állt alkalmazásban.

Az északnyugat-németországi új gyár két épületből áll: az egyikben 155 mm-es tüzérségi lövedékeket gyártanak, a másikban pedig a töltést, összeszerelést és csomagolást végzik. A beruházás összértéke mintegy 500 millió euró, és több mint 500 új munkahely jön létre.

A Rheinmetall 2026-tól rakéta-tüzérségi eszközök gyártását is tervezi az üzemben.

Az új üzemben az előzetes terv szerint az év végéig körülbelül 25 ezer tüzérségi lőszert állítanak elő, de 2027-ben a cél már 350 ezer. Ráadásul az üzem további bővítését is tervezik.

Miközben a német fegyvergyártás virágzik, szinte halmozódnak az ipar különböző ágazataiban munkahelyek leépítéséről szóló hírek az országban. Szakértők ennek nyomán találgatják, vajon a fegyveripar pozitív jelzései segíthetnek-e az egész gazdaságnak.

A ZDF közszolgálati médium ezzel kapcsolatban a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) egyik vezető szakértőjét idézte, aki úgy vélekedett, hogy a gazdaság profitálhat ugyan a fegyveripar fellendüléséből, a pozitív hatások azonban csekélyek lehetnek. A fegyveripar viszonylag kis gazdasági ágazat Németországban, az autóiparhoz viszonyítva annak alig egytizede.

A szakképzett munkaerő ugyanakkor a fegyveriparra sem különösebben jellemző. Ennek ellenére a német gazdaság egészét segíthetik a fegyveriparra jellemző megnövekedett kutatási tevékenységek, azaz – mint fogalmazott – „az innováció továbbgyűrűző hatásai”, ha a katonai szektorból a fejlesztések "átvihetők" lennének a polgári szektorba. Ezek a hatások azonban rendkívül bizonytalanok – összegezte a szakértő.

A fegyvergyártás szárnyalásával függ össze az a beszámoló is, amely szerint a német fegyverexport tavaly ismét rekordot döntött. A Politico hírlevele szerint a német kormány a múlt évben 12,83 milliárd euró értékű fegyverszállítást hagyott jóvá. Ez azt jelenti, hogy Németország a korábbiaknál több hadifelszerelést exportált. Aligha meglepetés, hogy a fogadó országok közül Ukrajna állt az első helyen 8,15 milliárd eurós volumennel.

A fegyverexport a statisztika szerint 2023-ban sem volt sokkal alacsonyabb, akkor 12,13 milliárd eurót tett ki. A német fegyverexport legnagyobb részét a múlt évben a katonai lánctalpas és kerekes járművek tették ki 4,4 milliárd euró értékben, ezt követték a bombák, torpedók és rakéták 2,9 milliárd eurós értékben, valamint a hadihajók 1,5 milliárd euróval.