Románia azt kívánja, hogy az európai fegyverkezési hullám az összes európai uniós államnak hasznára váljon, ne csak a legnagyobbaknak – írta meg a Politico.

A védelmi kiadások emelésének, és a fegyverbeszerzések volumennövekedésének egyben új gyárakhoz és új munkahelyekhez is kellene vezetnie Romániában. Így nyilatkozott Liviu-Ionuț Moșteanu román védelmi miniszter a lapnak. „Ha a nép pénzét költjük a védelemre, fontos látniuk, hogy egy része visszajön az országukba – például gyárak útján. Nem csak külföldi rakétákat kéne vennünk” – fogalmazott a NATO főhadiszállásán adott interjújában. Hozzátette, szeretnék, ha a termelés egy része Romániában történne, illetve azt is szeretnék, hogy részei legyenek a termelési láncnak. „Minden ország nagy részt szeretne vállalni a gyártásban, de egyelőre csak kevés tud szerepet vállalni” – értékelte a helyzetet.

A nyugati országok, mint Franciaország, Németország, Olaszország vagy Svédország, rendelkeznek a legfejlettebb hadiiparral, és a szerződések nagy részét velük kötik. A Politico cikke szerint az egykori keleti blokkbeli országok, mint Románia, kisebb hadipari cégekkel rendelkeznek, ezekben nincsen meg az a tudás, hogy minden típusú fegyvert tudjanak gyártani, ez erősíti a külföldi függést.

A NATO-országok idén nyáron állapodtak meg abban, hogy a korábbi 2 százalékos GDP-arányos védelmi költési célt felemelik 2035-ig 5 százalékosra. Az Európai Bizottság becslései szerint ennek elérése évente 288 milliárd eurós extra költséggel fog járni.

Románia mindeközben idén a GDP 2,3 százalékát költötte a hadseregére,

2030-ra a cél a 3,5 százalékos érték.

Az egyik legnagyobb kihívás a haderejének modernizálása, amely évtizedeken át „elavult, szovjet korból származó” felszerelésekkel működött.

A Politico azt írja, Románia a biztonság szavatolásának kulcsa Délkelet-Európában, illetve egy NATO-harccsoport is található az ország területén. Ezt Franciaország vezeti, amerikai katonák is részt vesznek benne.

Bukarest az EU 150 milliárd euró értékű SAFE-programjának második legnagyobb felhasználója lesz várhatóan. 16,7 milliárd eurós igényt jelentette be az alacsony kamatú hitelekre. Moșteanu hozzátette, az összeg kétharmadát katonai felszerelésekre fogják költeni, maradék harmadát pedig infrastruktúrára. Az összegbe beletartozik az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítségnyújtás is.

A hitelből történő beszerzések feltétele az lenne, hogy Románia ipara is fejlődjön közben. Így például egy jelenleg is futó, 6,5 milliárd eurós, több, mint 200 tank beszerzéséről szóló tender feltétele, hogy a végösszeszerelés az országban történjen. Ha ezt nem fogadják el, máshová fordul Bukarest.

A román kormány nagy vásárlója a külföldi fegyvereknek, így például az USA-ból, Izraelből és Dél-Koreából is beszereznek felszereléseket. Nemrégiben amerikai Patriot légvédelmi rendszereket, F-35 típusú vadászrepülőgépeket, és dél-koreai K9 önjáró tarackokat vásároltak.

A Rheinmetall német vállalattal idén kötött a kormány egy megállapodást egy lőporgyártó üzem létesítéséről. Ezt részben EU-s források finanszírozzák.

A lőporgyártó üzemet Victoria (Viktóriaváros) területén, Erdélyben, Brassó megyében hozzák létre. 2026-ban indul a hároméves beruházás, 700 munkahelyet létrehozva. Cél az, hogy a teljes régiót el tudják látni lőporral.

Emellett Mediaș (Medgyes) városában, szintén Erdélyben, Szeben megyében is bővül a termelés. Az ottani Automecanica gyárban fognak készíteni Lynx gyalogsági harcjárműveket, ilyeneket egyébként Magyarországon is gyártanak már. Új, szimulátoros képzési központ is létrejön az országban.

A miniszter hozzátette, Románia erős autóiparral is rendelkezik, amely át tud állni a hadipari termelésre. A gépek, gyártósorok, a szakértelem és az ellátási láncok már rendelkezésre állnak. Emellett a szabályozói környezeten is változtatnának annak érdekében, hogy felgyorsítsák a beruházásokat a védelmi szektorban.

Érkezni fog a védelmi omnibusz-csomag Brüsszelből,

„de én valami gyorsabbat szeretnék”

– tette hozzá Moșteanu.