Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány. Aa 34 tagú kabinetben a nagyközönség számára kevéssé ismert, a civil társadalomból érkezett személyiségek is helyet kaptak nyolc tárca élén, míg a politikusok az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól és a centrista pártokból érkeztek.

A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.

Az elnöki párthoz tartozó Roland Lescure-re hárul a feladat, hogy a parlamentnek még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége elfogad és nem buktatja meg miatta az új kormányt, ahogy azt tették szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjével, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányával, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.

„Sébastien Lecornu három héten keresztül próbált összeállítani egy kormányt, és nem rajta múlt, hanem leginkább a partnerein, hogy ez a megalakulását követően 14 órán belül meg is bukott. Viszont az elnöknek nem nagyon van választási lehetősége, ha nem akar előre hozott választásokat tartani Franciaországban, hiszen kevés olyan politikus van ma a francia közéletben, aki vállalkozik arra, hogy megpróbálja a centrista, egyébként teljesen széthúzó politikai erőket egybetartani” – mondta az InfoRádióban Fejérdy Gergely.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Emmanuel Macron elnök elsődleges célja az, hogy az ő mandátuma alatt ne kerüljön hatalomra a radikális jobboldal, ami történelmi lépés lenne. De a szakértő úgy véli, ez csak az egyik oka, amiért az államfő a sorozatos kormánybukások ellenére sem ír ki előre hozott választást, a másik az, hogy még a tavalyi, szintén rendkívüli választáson elért 20 százalékos eredményét sem tudná megismételni a pártja, a mostani felmérések szerint már 10 százalékra esett vissza a támogatottsága.

„Lecornu újraindulása nagy felháborodást szült a franciák jelentős körében, mert az ő újbóli kinevezése azt is mutatja, hogy Macron elnök nem hajlandó a franciák véleményére adni” – jelentette ki Fejérdy Gergely, és felidézte, hogy a franciák 80 százaléka nem bízik a sikeres kormányalakításban, 60 százalék előre hozott választásokat akar, és 70 százalék az elnök távozását is követeli.

„Igazából Lecornu kinevezése valószínűleg csak egy átmeneti időszak lesz megint”

– értékelt a kutató, és hozzátette, noha az új Lecornu-kormány már túlélte az első 14 órát, de már a megalakulás másnapján bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Nemzeti Tömörülés, a Marine Le Pen pártja és a szélsőbaloldali Lázadó Franciaország párt is. Fejérdy Gergely szerint épp a párhuzamosan futó két kezdeményezés miatt egyik sem lesz sikeres, de ez jelzi, hogy bármikor megbukhat az új kabinet, mert a nemzetgyűlésben jelentős kisebbségben vannak azok, akik a macroni politikát akarják folytatni.

Ha pedig megbuktatják Lecornu második kormányát is, akkor a francia elnök előtt levés lehetőség nyílik. A szakértő szerint az egyik, hogy tisztán technikai kormányt állít fel, és megpróbál rendeleti úton kormányozni, és mivel a francia gazdaság is nagy bajban van, elképzelhető, hogy az IMF és az Európai Unión közösen követeli majd a technikai kormányzást, amíg a gazdasági helyzetet nem sikerül rendbe hozni. Ezenkívül még két lehetősége van Emmanuel Macronnak: lemond – de ezt a kutató kizártnak tartja – vagy előre hozott választást ír ki.

„Meg fog mindent tenni a jelenlegi kormányzat, hogy sikerüljön a költségvetést elfogadni. Az eddig meghozott reformdöntésekből is vissza fognak lépni, ilyen lesz a nyugdíjreform is, ami viszont azt fogja eredményezni, hogy például a szocialista párt valószínűleg nem fog ellene szavazni, és valahogy elbukdácsol ez a kormány egy ideig” – vázolta fel a legvalószínűbb forgatókönyvet Fejérdy Gergely, de megemlített egy másik fontos tényezőt: „Franciaország sokkal nagyobb hevességgel tud reagálni,

el tudom képzelni, hogy egy idő után a franciáknak elegük lesz ebből a játékból, amit Macron folytat,

és ki fogják akár az utcán is követelni azt, hogy előre hozott választás legyen, és ne kelljen elviselniük azt a megaláztatást, hogy esetleg egy külső technikai kormányt erőszakoljanak Franciaországra.”