Infostart.hu
eur:
388.5
usd:
335.03
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök a náci megszállással szembeni francia ellenállás évfordulójáról tartott megemlékezésen a Párizs közeli Suresnes-ben lévő Valerien-hegyen 2024. június 18-án. 84 évvel ezelőtt ezen a napon Charles de Gaulle francia tábornok felhívást intézett honfitársaihoz a BBC brit közszolgálati rádióban, hogy vegyék fel a harcot a megszállókkal és a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szemben. De Gaulle hamarosan megkezdte a katonai ellenállás megszervezését, a Szabad Francia Erők felállítását.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Franciaország-szakértő: hiába nem jogerős a döntés, tényleg börtönbe megy Nicolas Sarkozy

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban a volt francia elnök elleni döntés tartalmáról és hátteréről is beszélt. Egy-két hónapot mindenképp rács mögött tölt Sarkozy, de hozzászokott ő már az ilyen eljárásokhoz, további négy is folyamatban van ellene.

Nicolas Sarkozyt csütörtökön bűnösnek találta a párizsi büntetőbíróság bűnszövetkezetben való részvételben, 5 év börtönbüntetést kapott, a büntetés letöltését akkor is meg kell kezdenie, ha fellebbez a döntés ellen.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban a volt francia elnök elleni büntetőeljárásról elmondta, egy nagyon régi kampányfinanszírozási ügyről van szó. A korábbi elnököt (2007–2012) azzal gyanúsítják, hogy megállapodott Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek.

Az ügyészség eredetileg a korábbi államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett el vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát. A vád szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy "tisztára mossa" Kadhafi sógorát, Abdallah Szenuszit, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt.

Az értesülés egy kétes hátterű francia-líbiai személytől származik, aki éppenséggel most hunyt el a per előtt, ő közvetíthetett a líbiai és a francia elnök "csapata" között.

A bírósági döntés még csak elsőfokú, lehet fellebbezni, de hasonlóan, mint Marine Le Pen esetében, előre hozták a büntetés végrehajtásának megkezdését, amire a törvények lehetőséget adnak, ez viszont nagy felháborodást szül Franciaországban a kutató szerint.

A per „szereplője” volt még Claude Guéant korábbi kabinetfőnök, Brice Hortefeux, aki európai parlamenti képviselő volt, egészen a közelmúltig pedig belügyminiszter is; összesen 13 személyt gyanúsítottak meg, ebből 9 kapott súlyosabb büntetést, Brice Hortefeux és Claude Guéant különösen is, hat évet kapott. Fejérdy Gergely arra is emlékeztetett, ez a csapat 2007-ben el is nyerte a választók bizalmát.

A feszültséget természetesen épp az előre hozott büntetés-végrehajtás okozza – október 13-án döntenek arról, hová kell ténylegesen bevonulnia a volt elnöknek –, hisz különös helyzet áll elő, ha végül Sarkozyéket végül felmentik majd. A másodfokú eljárás ráadásul hosszabb folyamat, ennek ellenére azonnal kérvényezheti az elítélt, hogy szabadlábra helyezzék, viszont erről is egy külön bírónak kell döntenie, és legalább egy hónap erre is van.

Fejérdy Gergely szerint Nicolas Sarkozy végül hamar kijöhet majd a börtönből, mert már 70 év felett jár, így korára és egészségi állapotára hivatkozva is módosulhat a büntetés végrehajtásának módja, kerülhet rá például elektronikus nyomkövető, a rendőrségen történő rendszeres megjelenés.

Megjegyezte,

Sarkozyval szemben több per is folyamatban van,

szám szerint négy, ezért az ilyen eljárásokhoz hozzá van szokva, most valószínűleg néhány hónapot kell börtönben töltenie, majd hazakerülhet.

Hogy mivel indokolták ezt a szigorú bánásmódot az exelnökkel szemben, arról összefoglalóan azt mondta, a bírósági döntés egy 400 oldalas dokumentum, a benne szereplő indoklás pedig arról szól, hogy nem akadályozta meg a társait ebben a bűnszervezetben, és egy ilyen magas pozíciót betöltő személy bűnszervezet tagjaként magát a funkciót és a közéleti tevékenységet veszélyeztette.

A jogerős döntés várhatóan sokkal később születik csak meg, ugyanis a fellebbezés utáni döntést is meg lehet támadni, elvinni akár a legfelsőbb bírósásig is; addig márpedig mindenkit megilletne az ártatlanság vélelme Fejérdy Gergely szerint.

A kutató példátlannak nevezte, hogy ilyen magas rangú francia politikust börtönbüntetésre ítélnek, de a például a Sarkozyhez hasonlóan magyar gyökerekkel rendelkező Patrick Balkany volt polgármester is elszenvedett ilyen típusú döntést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, harcba szállhatnak a megtámadott olajállamok, Irán mindennél durvább támadásra készül – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, harcba szállhatnak a megtámadott olajállamok, Irán mindennél durvább támadásra készül – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×