Az újévi fogadalmak többsége meglepően gyorsan meginog: jellemzően már 2–3 hét elteltével csökken a kezdeti lelkesedés, és egyre nehezebbé válik a vállalások betartása – mondta Mátraházi Tibor kaposvári pszichológus a sonline.hu-nak. A szakember tapasztalatai szerint statisztikailag is jól látható, hogy a fogadalmak mintegy 80 százaléka február végére teljesen feledésbe merül, és csak kevesen jutnak el odáig, hogy valóban tartós változást érjenek el. Még optimista becsléssel élve is

legfeljebb az újévi elhatározások 10 százaléka vezet kézzelfogható, érdemi eredményhez az év végére.

– A kudarcok egyik legfontosabb oka az emberi működés sajátosságaiban keresendő – hangsúlyozta Mátraházi Tibor, kaposvári pszichológus. – A mindennapi szokásainkat jól bejáratott, automatizált idegpályák irányítják, amelyek kevés energiafelhasználással működnek, ezért rendkívül stabilak és nehezen változtathatók meg. Ezzel szemben az akarat és az önkontroll kimerülő erőforrás: a folyamatos tudatos odafigyelés, az önmagunk feletti kontroll és a megszokott minták felülírása jelentős mentális terheléssel jár. A magunkon való változtatás így hosszú távon komoly munkát és kitartást igényel, ami sokak számára nehezen fenntartható a hétköznapok terhei mellett.

A szakember elmondta, hogy jellemzően a „külső motiváción” alapuló fogadalmak buknak el a leggyorsabban – ami külső elvárásból, vagy társadalmi nyomásból fakad, az hamar kifullad.

Sikeresebb a belső motiváción alapuló ígéret, amit csak magunk miatt, a változás saját személyes jelentősége miatt tűzünk ki célként. Nagyon fontos szempont a sikeresség szempontjából, hogy olyan célt válasszunk, amiről elhisszük, hogy képesek vagyunk elérni.

– fogalmazott. A kudarcnak alapvetően káros hatása van, rombolja az énképünket, csökkenti az önbizalmat, bűntudatot és szégyenérzést generálhat. Éppen ezért fontos, hogy reális, fokozatosan felépített célokat tűzzünk ki, amelyek hosszabb távon is fenntartható változást tesznek lehetővé – vélekedik a szakember..